Századok – 1929-1930

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607

610 barath tibor. ségleteknek mindkét részről szélsőségesen körvonalazott, tehát egységesen meg nem állapított fogalma hozta létre a necessitas-problémát, a modern állam adóügyeiben a legsajátabb vonást. A rendkívüli jövedelmek megadása mindig egy gravis neeessitast tételezett fel. Olyant, amivel a királyi hatalom saját erőivel megküzdeni nem tudott volna. A francia nemzetiségű Johannes Bodinus ezt úgy fejezte ki : „ ... eo nunquam perveniendum, nisi cetera omnia desint; ac ne desint prudentis est principis ante providere".9 Elismert szükség fennforgása esetében a rendek hozzájárulása az a segítség, amivel a veszedelmet elhárítják. A veszedelem multával a segítség természetszerűleg megszűnik. Ez értelemben tett elvi nyilatkozatot a magyar országgyűlés a többször megújított 1504. évi 1. t.-c.-ében. Minden adó tehát átmeneti jellegű. Célja: egy fennálló necessitas megszüntetése.1

0

A tétel XVII. századi éi*vényesülése lehetetlenné tette a kurzív adóknak olyan alakú bevezetését, amilyenek pl. az egyéni fejlődést mutató brit birodalomban fennálltak.1

1

Az adóknak ad hoc-jellege a kontinensen egyetemes vonás." Rendi szemszögből nézve a dolgot, belőle önként következett, hogy a megszavazott segélyeket a necessitas megszüntetésére, tehát kijelölt célra kellett felhasználni. Más szóval az uralkodó az adókról a megszavazás után sem rendelkezhetett szabadon.1

8 Toldy Ferenc az tJjabb Nemzeti Könyvtárban, I. folyam. Pest, 1852, 389. sk. oszlopok. 9 Ο Ív. Meinecke könyvét: Die Idee der Staatsraison, és Ε. Η. Vogel ügyes cikkét a Zeitschrift f. d. ges. Staatswiss. (Red. K. Bücher). Jahrgang 66. S. 298. fl'., valamint Wilhelm Roscher, System der Finanzwissenschaft, Stuttgart, 1889. S. 238. Anm. Nr. 12. 10

Jól nyilatkozik ez a vármunkánál; ha a vár jókarban van, gartuitus labor-ra nincs szükség. Ez az ideális állapot a végcél. 11

Britanniában nem bizonyos összegeket, hanem bizonyos adónemeket szavaztak meg a király életére 1688-ig. L. W. Vocke: Geschichte der Steuern des britischen Reiches. Leipzig, 1866. Stein is észrevette, Finanzarchiv, Bd. I. S. 20. 12 Roscher, Finanzwissenschaft, S. 235., Luise Sommer, Die österreichischen Kameralisten, Wien, 1925. Bd. I- S. 8. f. + Anm. V. ö. még Stein úttörő cikkét a Finanzarchivban, Bd. I. S. 14. 13

Nyugati országokban az elvet úgyszólván mindenütt áthágták. Az adókat ugyanúgy bérbeadták, akárcsak a rendes jövedelmeket. Adatunk van Hollandiára, ahol a bérlet-