Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577

596 angyal dávid. vállalat nagy nemzeti jelentőségét. Szomorúan gondolunk arra, hogy ez a terv csak óhajtás maradt. Kyrili ugyanis nem akart ebben segédkezni, tudván azt, hogy a tömeges áttérés szép szerével lehetetlenség s azt föltette Bethlenről, hogy erőszakos térítésre nem gondol.1 Bethlen csak egyetlen felekezetet üldözött Erdélyben, a szombatosokat. Nem szerette a szombatosokban az általános keresztény szokásoktól való elhajlást s különben is igen veszedelmes példának tartotta e szektának alakulását. Mert az államot a politikai bomlástól kellett volna féltenie, ha a négy recipiált vallás szektákra szakad szét. Türelmetlenségének ezen a ponton reálpolitikai okai vannak, amint hogy türelmességére is hatottak ilyen okok, bár nem oly nagy mértékben, mint némely író hiszi. Ez nem volt szokatlan jelenség, hiszen Meinecke megfigyelése szerint a modern tolerancia gondolatának reálpolitikai gyökerei is vannak." A szombatosok törvényes üldöztetése tehát nem akadálya annak, hogy méltányoljuk Szalav Lászlónak csodálatát, aki bizonyos nagyítással ezt írja Bethlenről: „józanságának párját a vallási türelem életbeléptetése körül egykorúi közt híjába keresnők".5 Igen, de egy másik akadály is merült fel s ez Troeltschnek, a kitűnő teológiai és történetfilozófiai írónak okfejtése a XYI. és XYII. századi protestántizmus szelleméről. Troeltsch tanítása szerint a XYI. és XYII. századi protestantizmus még igen messze esik a vallásszabadság modern felfogásától. Ebben a protestantizmusban az egyház uralma az államon, bár a forma szerint máskép van indokolva, lényegében csak oly eredményekre vezet, mint a középkorban. A protestáns egyház nem ismeri a hitbeli kényszert, de az ország ura megrójja és megbünteti az eretneket azon a címen, hogy fellázadt a polgári rend ellen, mely a középkornak ősrégi szociológiai föltevése szerint a hit egysége nélkül nem lehetséges. Az eretnekre kimondott halálbüntetés már ekkor el van törölve, helyébe a jószágelkobzás és a számkivetés léptek. 1 Török-Magyarkori Államokmánytár IV. 139. Marquis Césy akkortájt jelentette a francia királynak, hogy a gonosz Kyrili az angol és hollandi követek ösztönzésére a görögöket Kálvin eretnekségének akarja megnyerni. (Correspondance politique de Turquie. F. 3. 351. Francia külügyminisztérium levéltára. Páris.) 1 Die Idee der Staatsräson. 190. 1. 5 Magyarország Története IV. 562.