Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577

adalékok bethlen liábor történetéhez. 641 Ezek a tételek nagyjában igazak, de Troeltsch bizonyára nem úgy értette őket, hogy induktív vizsgálat nélkül egyszerűen reáhúzhatjuk minden fejedelemre, íróra, vagy államra, amennyiben azok a racionálizmus és deizmus által kifejlesztett modern színezetű vallásszabadság kora előtt éltek. Hiszen a dogmákhoz és az egyházi élethez kötött vallásosság tulajdonkép nem összeférhetetlen a vallási türelem érzésével. Az egyházatyák hirdették először a keresztény korban a vallásszabadság elvét.1 Ellenben a kereszténységtől teljesen elszakadt terroristák a francia forradalomban és a kommunista mozgalmakban nem a vallási türelem erényével tündököltek. De hogy a XVI. és XVII. századoknál maradjunk, Orániai Vilmos, a hallgatag, az 1578-i antwerpeni vallásbékében szeretett volna véget vetni a vallási gyűlölködésnek, kijelentvén, hogy egyik felekezet sem zavarhatja a másikat és mindegyik a maga felfogása szerint tisztelheti Istent. A sociniánusok vették fel először hitvallásukba a vallási türelmet (1605), utánuk az arminianus anabaptisták Hollandiában hittételeik közé szintén fölvették a lelkiismeret teljes szabadságát.2 Bethlennek kortársa volt az a Boger Williams, aki 1631-ben kötött ki Amerikában és tökéletes vallásszabadságot követelt nemcsak a keresztény felekezetek számára, hanem a zsidók, törökök és pogányok számára is. Az ő általa 1636-ban alapított Providence nevű város alapítóoklevele kimondja, hogy a vallás nem tárgya a törvényhozásnak. Először itt ismerték el törvényesen a vallásos meggyőződés korlátlan szabadságát olyan ember ösztönzésére, akinek lelkét a legizzóbb vallásosság hevítette.3 L'Hôpitalra, a tiirelmességéről ismeretes francia kancellárra is hivatkozhatunk, aki 1560 körül ezt mondotta: „A lelkiismeret oly természetű, hogy nem erőszakolható, nem szabad leigázni, vagy megsérteni, hanem fel kell világosítani, meg kell győzni igaz és elegendő 1 Nyilatkozataikat 1. Francesco Ruffini: La libertà religiöse, vol. I. Torino 1901. V. ö. még Wetzer u. Welte Kirehenlexikonában a Toleranz cikket. 2 Ruffini id. m. különösen 169. 1. * Ezt mondja Roger WTilliamsról Georg Jellinek: Die Erklärung der Menschen- und Bürgerrechte. München u. Leipzig, 1927. Vierte Auflage című munkájában. 46. 47. 11.