Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577

adalékok bethlen liábor történetéhez. 593 kellett azoknak elfoglalniok, akiktől a spanyol kapitány Bethlen szándékait tudakolta. Bethlen udvarában ugyanis a katholikusoknak is nyitva állott az út a legmagasabb hivatalokig. Voltak katholikus kancellárjai, diplomatái, hadvezérei. Toldalagi Mihály, akire a legkényesebb diplomáciai feladatokat bízta, katholikus volt. Bethlen azt a katholikus Kornis Zsigmondot, akit az udvar szeretett volna helyette az erdélyi trónra segíteni, a császár ellen küldött hadseregeinek élére állította. Egy másik hadvezére, Huszár István, szintén a katholikus hitet vallotta.1 Szóval teljesen igaza van Kémény Jánosnak, midőn azt írja Bethlenről, hogy „noha vallásában állhatatos volt, az országban sine discrimine religionis kedvelte, promoveálta az embereket".2 Hasonlított e tekintetben sógorához, György Vilmos, brandenburgi választóhoz, akinek kálvinista létére a katholikus gróf Schwarzenberg Ádám volt a vezető minisztere. A választófejedelem szellemének ez a szabadsága abban a felekezeties korszakban nagyon feltűnt a francia és a velencei követeknek. Ugyanez a György Vilmos, még mint klevei helytartó, egy 1614-i rendeletében kijelentette, hogy senkinek keresztény lelkiismeretét erőszakolni, vagy sérteni nem kívánja, mert a lelkiismeretek felett a mindenható isten magának tartotta fenn az uralmat.3 így gondolkozott Bethlen Gábor is. Gál Péternek, Esterházy familiarisának, azt mondotta, hogy ő nem gondol vele, akárki mit higyjen. „Megesküdtem, hogy minden rendnek szabad religio ja legyen. Az arianusokat felette gyűlölöm, és ha mit cselekedném fogadásom ellen, legörömestben őket űzném ki az országból, de maradjon helyén fogadásom." A katholikus Gál Péter Erdélyben meggyőződött arról, hogy Bethlen igazat mondott. „Az pápisták most ott benn jó állapotban vadnak, az ő templomuk rakva hallgatókkal, ő maga is az fejedelem most is pünkösd ünnepére oda adta vala minden musikásit az mi templomunkban mindennap az nagy misékre," jelenti Gál Esterházynak. 4 Bethlen szigorúan ragaszkodott a négy recepta reli-1 Huszár István ..Romanae confessionis" — írja Bethlen. (Pol. Lev. 32. 1.) 2 Id. h. 146. 1. 3 Erre nézve 1. Max Lehmann: Preussen u. die Katholische Kirche seit 1640. Th. I. Leipzig. 1878. 39. L és Urkunden 133. 1. 4 Erd. Orsz. Emlékek VIII. 143. 1. Századok. 1930. IV—VI. füzet. 38