Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Preussische Jahrbücher 563

565 TÖRTÉNETI IRODALOM. Magyarország mindenesetre megszűnt „terra incognita" lenni az amerikaiak szemében. Szerző Kossuth további, Magyarország felszabadítását célzó törekvéseinek rövid elsorolásával fejezi be kiváló értekezését, amelyben sok, eddig ismeretlen adattal bővíti ismereteinket Kossuth amerikai szerepéről. 1925. Szeptember. Urbas Emanuel: Guglielmo Oberdan. Ferenc József uralma a habsburgi államhatalom széthullása: Solferino, Königgrätz, a dualizmus és a balkán háború a legnevezetesebb fokai ennek a kataraktisztikus hanyatlásnak. A habsburgi birodalmi gondolatnak lépésenként kellett hátrálnia Cavour, Bismarck, Deák és Pasics politikája előtt. A nemzetek fölötti államképlet gondolata elesett a tiszta nemzeti állam ellen folytatott harcában. A bécsi kongresszus és a Versailles i konferencia közé eső kort csaknem kizáróan a nemzetiségi elv uralta, ami megteremtette az irredentizmus dinamitját. A legerősebb, az olasz irredentának is legnagyobb alakja Guglielmo Oberdan, akiről Francesco Salata írt mélyreható tanulmányt; műve egyben mély bepillantást enged az olasz irredenta történetébe, miközben nemcsak megmutatja Oberdan tettének tiszta vonalát, hanem felderíti okait és következményeit is. 1866 után az osztrák-olasz kapcsolatok hivatalosan mind szívélyesebb formát vettek fel, sőt 1882-ben: létrejött az osztrák-magyar-olasz-német szövetség is. Az olasz kormánynak azonban nemcsak hogy leszerelni nem sikerült az irredenta szervezeteket, hanem éppen ellenkező eredményt ért el, a politikai menekültek szerveztekbe tömörültek és erőteljes akciót indítottak. Demonstrációra különösen jó alkalmat szolgáltak azok az ünnepségek, melyeket Trieszt Ausztriához való csatolásának emlékére rendeztek. Oberdan, az osztrák katonaszökevény számára ez az esemény nagyjelentőségű volt és kijelentette, hogy „Ausztria és Olaszország közé egy holttestet kell fektetni". Ezen ő a mai magyarázatok szerint a saját holttestét értette, nem ölni, hanem magát megöletni akarta az irredenta eszméért, hogy ezzel nemzete lelkiismeretét felrázza és ébrentartsa. Elfogatásának, valamint a hadbíróság előtti magatartásának körülményei igazolni látszanak ezt a felfogást. Bárha a merényletet meg sem kísérelte, a kihallgatáson mindent vállalt és a megkegyelmezése érdekében indított akciót a legdurvábban visszautasította és megakadályozta. 1882 dec. 20-án kivégezték. Oberdan csodálatot nem ezért a halálmegvetésért érdemel, hanem azért, hogy egy akkor kilátástalannak látszó eszméért adta életét, önfeláldozó halála azonban kitörölhetetlen nyomot hagyott az olasz népben. December 20-át az ifjúság mint emlékeztető napot tartotta meg, hivatalos üldözés ellenére. Salata 560 oly irodalmi alkotást sorol fel, amely Oberdanra vonatkozik. 36 évvel halála után álma valóra vált és beigazolódott Mazzini szava, hogy a mártírság sohasem lehet terméketlen. 1925. Szeptember. Wertheimer Eduard v.: Ein k. u. k. Milittirattaché über das politische Leben in Berlin 1880—1895. Steininger Károly gyalogsági tábornokot, I. Ferenc József szárnysegédét 1880-ban nevezték ki attasévá a berlini követséghez. 15 évig lehetett ott szemtanuja világtörténelmi eseményekkel terhes időknek, amelyekről — sajnálatos módon — eddig egyetlen hivatalos jelentése sem volt fölfedezhető. Ezek némi pótláeául szolgál Steiningernek egy eddig csak kéziratban levő, hátrahagyott emlékirata: „Zusammenstellung über Ereignisse und eindrücke während meiner Tät'gkeit als Militärbevollmächtigter in Berlin", melybe szerző betekintést nyerhetett. Steininger, mint becsületes jellem, nem vállalta a kém szerepét, hanem információit egyenes úton igyekezett beszerezni és sikerült is elérnie, hogy a német császár közvetlen rendelkezésére beavatták a titkos ügyekbe is. Á legmagasabb katonai egyéniségekkel és Binmarckkal is jó viszonyt tartott, de különösen II. Vilmos tűntette ki belső bizalmával. Szerző vizsgálat tárgyává teszi adatai megbízhatóságát és azokat részben