Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Háborús felelősség 556

556 TÖRTÉNETI IRODALOM. lékeit, aki Kossuthtal, Görgeivel, Haynauval és Klapkával szoros érintkezésben állott. Rajongó jellemrajzot ír Kossuthról. Érdekes annak leírása, hogy Kossuth befolyására hogyan alakul meg az első pozsonyi üteg, melynek állományába emlékíró más osztrák tisztekkel együtt belépett, minthogy a mozgalom monarchista jellegű. Levelet közöl az olasz harctérről, mely az ottani hadszínteret és Radetzky jelentőségét tárgyalja. Leírja találkozását Görgeivel a vesztett schwechati csata után, akit mint katonát sokra becsül, de jellemében nem bízik. Beyer mint lipótvári várparancsnok nem bízott a magyar ügy fegyveres diadalában, helyesebbnek tartotta a kiegyezést. Ferenc József trónraléptét ünnepélyesen fogadta, mire Görgei mint gyanúsat, felügyelet alá helyezte és Vácott internálta, ahonnan, tartva Görgei irgalmatlanságától, külföldre menekül. Délnémetországban és Elsassban mint magyar „martyr"-t és mint olvasott írót ünneplik. Visszatérve Németországba, a forradalmi mozgalmak közepébe került, melyet vérszomjas, rabló tömegek őrjöngésének nevez, szemben a nemes magyar nép szabadságharcával. Neje vallomása alapján Haynau, akit különben patológiás vérengzőnek jellemez, törölte a kompromittáltak jegyzékéből és Kempen visszaadta pozsonyi birtokát. 1850-ben Lüttichben találkozik Klapkával, aki mint az emigráció egyik vezére működik és a magyar érdekek védelmére egy magyar politikai folyóirat megalapításának gondolatával foglalkozik. Beyer vádolja a dinasztiát, hogy nem értette meg Batthyányit. Híve a demokráciának, amely nem zárja ki a monarchikus államformát. „Háborús Felelősség. Diplomáciai és Kortörténeti Szemle" címen^ annak 1928 július—október havi első számával új magyar politikai folyóirat indult meg, amely amint a címo is mutatja, elsősorban külpolitikai témákkal foglalkozik. Diplomácia és kortörténet c. bevezető cikke megállapítja, hogy „abban az általános irányzatban, mely a világháború befejezése után a problémák egész sorában elmerülve kereste a jobb és biztosabb érvényesülés lehetőségeit, a történettudománynak jutott az a gyakorlati jeladat, hogy a mai világ felépítésének alapjait tudományos eszközökkel és módszerekkel megvilágítsa". A közoktatásban, a politikai és diplomáciai iskolákban, a felnőttek oktatásában politikai és történelmi jellegű intézetekben, intézményekben és folyóiratokban nagy jelentőségre emelkedett a legújabbkori történelem tanítása. A német birodalmi kormány 1870—1914-ig terjedő 56 kötetes külügyi aktagyüjteményét franciák és angolok lefordíttatják és maguk is kiadják titkos irattáraik anyagát. Az újabbkori magyar történelem kútfőinek szakszerű közzétételére Klebelsberg Kuno gróf már a külföldet megelőzően megindította a munkálatokat a Magyar Történelmi Társulat elnöki székéből. „A jelen folyóirat.. . arra törekszik, hogy a magyar közönséggel szakszerűen megismertesse annak a modern politikai világnak felépítését, melyben a magyar jelen beágyazva van; és hogy helyet nyújtson azon előkelő idegen szakembereknek, akik magyar vonatkozású tanulmányaikban a magyar kérdést tudományos alapon érinteni óhajtják." Ε célból közöl fontos és kiadatlan államiratokat is. A háborús felelősség kérdésének 1914 július—augusztusát megelőző időkre menő kutatása lényegében annyi, mint „a modern világ egész politikai történetével való foglalkozás. Annak magyar vonatkozásait a külpolitikai eseményekkel kapcsolatban felkutatni lesz a jelen folyóirat feladata". A folyóirat — amint annak célját nagyrészt programmcikkének saját szavaival idéztük — a magyar kérdésben rendkívül fontos és felelősségteljes feladatra vállalkozott, mert hiszen a tudományosan megalapozott tisztánlátás épp olyan fontos számunkra, mint a külföld számára szervezett propagandánk. Sőt, mivel a jó propaganda tudvalevőleg csak az igazságon alapulhat, rendkívül lényeges propagandánk számára is az, hogy hamis, könynyen és tetszetősen megcáfolható eszközökkel ne kelljen dolgoznunk. Ebből