Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Huelsen; Christian: Le chiese di Roma nel medio evo. Ism.: Tóth László 543

545 TÖRTÉNETI IRODALOM. kezik. Huelsen összesen 560 olyan római templomról emlékezik meg, amelyekről a források 1425 előtt valami módon megemlékeznek s létezésüknek hiteles nyoma van. Huelsen itt, igen helyesen, inkább a kevésbbé ismert templomok történetével foglalkozik bővebben, míg a monumentális templomok, mint a San Pietro, vagy a San Giovanni in Laterano történeténél, amelyeknek bővebb tárgyalása túlhaladná az ő kereteit is, megelégszik bibliográfiai utalásokkal. Függelékben közli azoknak a templomoknak történetét, amelyek 1425 után épültek, vagy változtattak védőszentet és a XV—XVI. századi katalógusokban még előfordulnak. Részletesen foglalkozik az ú. n. apokrif templomokkal, amelyeknek létezéséről egyik-másik forrás, vagy még inkább a késői irodalom említést tesz, de amelyek bebizonyíthatóan sohasem léteztek. Ilyent is nyolcvankettőt talált Huelsen. Mekkora kritikai apparátussal készültek Huelsen megállapításai, arra élénk fényt vet Huelsennek az a tanulmánya, amelyet a római S. Caesarius-templomokról máshol "tett közzé. Ilyen gondos és nagyterjedelmű kritikai vizsgálódás eredménye e mű majdnem minden fejezete. Hogy hibák vannak benne, az egészen természetes. Ezek között « legsúlyosabb mégis az, ami a mű könnyen használhatóságára vonatkozik. Miután Huelsen a templomok történetét betűrendben közli, azért megelégedett egy egyszerű tartalomjegyzékkel is. A név- és tárgymutató hiánya így minden különleges szempontok szerint való kutatást csaknem lehetetlenné tesz. Kár, hogy Huelsen legalább a függelékben nem közli az új és legújabb korban épült római templomok történetét és bibliográfiáját. Ez az előzőkhöz képest igazán könnyű munka lett volna, Huelsen munkája pedig ezzel a templomok történetének teljes monográfiájává lett volna. Hiba az egyes templomok történeténél is található itt-ott. A nemzeti templomokra vonatkozólag jó lett volna az illető irodalmakat is a kutatás körébe vonni, ami most csaknem hiányzik Huelsennél, de a jövőben könnyen pótolható. Az olasz irodalom felhasználásánál is találni hiányokat, így a Szent István által alapított magyar zarándokház templomának (S. Stephani de Agulia, máskép de Ungaris), amely a Szent Péter-templom sekrestyéjének helyén állott, nem említi Francesco Ehrle kutatásait. Ugyanitt az irodalomból hiányzik de Waal és Cancellieri munkáinak felsorolása, a fentebb mondottak után pedig egészen természetes, hogy a magyar irodalmat egészen figyelmen kívül hagyja. A kritika feladata a figyelmet ezekre a hibákra és hiányokra felhívni, hogy egy jövő kiadásban kiküszöbölhetők legyenek. Magyar vonatkozás természetesen nem sok található Huelsen munkájában. Ez természetes is, mert a magyar zarándokház templomán kívül csupán a Monte Celión lévő, architektúrája miatt igen érdekes Szent István-templom -volt 1454 óta másfélszázadon át a magyar pálosok, azóta Századok, 1930. I—III. füzet. 35