Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Mohlberg; Cuniberto: Il Messale glagolitico di Kiew. Ism.: Galla Ferenc 539
539 TÖRTÉNETI IRODALOM. Azonban egy ilyen atlasz kiadása is csak szükség-megoldás lehet, amely által a jelenlegi pedagógiai igények teljes kielégülést nyernek, de a magyar történetkutatás ezután is egészen más érdekek szolgálására hivatott, idegen történelmi atlaszokra támaszkodik. A Magyar Tudományos Akadémia már ezelőtt ötvenhárom évvel fölvette munkatervébe egy tudományos magyar történelmi atlasznak szerkesztését és kiadását. Azóta jelent meg néhai Helmár Ágostnak „Magyarország történelmi térképe" — egyetlen lapon ... Márki Sándor kezdeményezésére1 Márki Sándor, Pauler Gyula, Acsádi Ignác, Csánki Dezső, Marczali Henrik és mások közreműködésével elkészült az első magyar történelmi atlasz; egy szükségből fogyatékosan előállított kisebb atlasz után pedig most befejezést nyert Barthos Indárnak és Kurucz Györgynek érdemes vállalkozása. A magyar történelmi kartográfiának ilyen múltja után az Akadémiának félszázad óta megvalósítatlan tervét végre lehet hajtani: fel lehet dolgoztatni a történelmi kutatásoknál ezideig nélkülözött tudományos magyar történelmi atlasz. Ma is változatlanul igaz az, amit Márki Sándor ezelőtt huszonnyolc évvel mondott iskolai történelmi térképészetünkről: „Ezek a történelmi képek a felsőbb, különösen egyetemi tanulmányok és egyáltalában a tudományos kutatások követeléseihez képest nem elegendők; a középiskolai atlaszokba be sem lehet illeszteni oly részleteket, amik ily nagyarányú atlaszban elengedhetetlenek. Nemzeti és tudományos szempontból a cél elég nagy arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia országos segélyt is kívánjon hozzá..."2 Azóta, hogy Márki Sándor ezt a ténymegállapítást tette, a Tudományos Akadémia és a megizmosodott Magyar Történelmi Társulat között megújult a szerves kapcsolat és együttműködés, az Akadémia sohasem remélt anyagi erőforráshoz jutott, ezek után csak a régi elhatározásnak megújítása kívánatos ahhoz, hogy egy tudományos magyar történelmi atlasz és vele együtt a Csánki Dezső által kijelölt módon egy teljes magyar történelmi földrajz napvilágot lásson és a részletkutatásban támogatásunkra szolgáljon. viiéz dr. Málnási Ödön. Cuniberto Mohlberg: II Messale Glagolitieo di Kiew (sec. IX.) ed il suo prototipo romano del sec. VI—VII. Roma, Poliglotta Vaticana, 1928. A kievi glagolit misekönyv hét kisalakú hártyalapból álló kódex, melyet 1874-ben fedeztek fel a jeruzsálemi orosz kolostor könyvtárában s jelenleg a kievi egyházi akadémiában őriznek, mint a Szent Ciril-féle liturgia legősibb írott emlékét. A kódex tíz miseszöveget tartalmaz: egyet-egyet Szent Kelemen pápa és Szent Felicitas asszony tiszteletére, 1 Századok 1885. évf. 2 Földrajzi Közlemények XXIX. évf., 6. füzet.