Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Kuruc György: lásd Albisi Barthos Indár.
538 TÖRTÉNETI IRODALOM. vázoló, valamint a világháborút összefoglaló térképek tervezésével kapcsolatban. Az „Európa 1812-ben", „Európa a világháborúban" és „Európa a világháború után" című térképek már megjelentek a szerzőknek a polgári iskolák számára készített és egy évvel ezelőtt kiadott atlaszában, amely térképeket kissé gazdagabb tartalommal lehetett volna újra nyomni. Magyarországnak a XIX. század első felében való állapotát feltüntető térkép a szerzőknek magyar történelmi atlaszában nagyobb mérettel, az abszolútizmus korát bemutató térkép pedig ugyanott változatlan kivitelben már megjelent. A világháború utáni Európának és a trianoni Magyarországnak térképe hegyrajzzal, illetőleg nagyobb mérettel Kogutowicz Károlynak legújabb földrajzi atlaszában is megjelent. A többi térkép a magyar történelmi térképészet eddigi termékeinek részben javított átdolgozása. A szerzők ebben az atlaszban többek között még feldolgozhatták volna a gyarmatosítások fejlődését és a kontinensek történetét, de úgylátszik, hogy az atlaszok kiadója már nem tudott többet áldozni az utolsó történelmi atlaszfüzetre. Szerzők a négy füzetben — az ismétlődések leszámításával — 89 oldalon 128 térképet adtak, amelyekből a magyar történeti térképészetben új termék 75 fő- és melléktérkép. Ennyi új térképnek tervezése olyan jelentős munka, hogy feltétlenül jelentős állomása lesz mindenkor történelmi kartográfiánk fejlődésének. Az utolsó füzet megjelenésével kapcsolatban időszerű annak a kívánalomnak a megemlítése, hogy a négy füzetet egyesítve is ki kellene adni, mint ahogy ezelőtt 32 évvel Kogutowicz Manó kiadta a sok tekintetben ma is értékes történelmi atlaszát. Ebben az egyesített atlaszban 89 oldalon fel lehet használni a megjelent 128 térképet és fölötte kívánatos további 16 oldalon legalább a következő és eddig nélkülözött térképeknek feldolgozása és megfelelő beillesztése: Az ókori történelemben szereplő jelentősebb városok és ütközetek, Peutinger táblái, a római birodalom néprajzi és népsűrűségi térképe Augustus korában, Attila birodalma, Európa a magyarok honalapítása korában, a Habsburgok birodalma a XVI. század közepén, a gyarmatosítások története (1660, 1700, 1760, 1790), a kontinensek története, Magyarország területének prehisztorikus leletei, az Árpád-korról még egy térkép, a nemzetiségek történelmi fejlődése és a külföldi magyarok térképe. A már feldolgozott és megjelent térképeket is kissé át lehetne dolgozni, folyóiratunkban ismételten kifejtett1 észrevételeim szerint. Az egyesített atlasz végén egy helynévmutató mellőzhetetlen. 1 Századok LX. évf. 864—866, LXI. 308—310, LXII. 901—903. old.
