Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Müller; Georg: Die sächsische Universität in Siebenbürgen. Ism.: Iványi Béla 528

528 történeti irodalom. dítja. Bizonyítja ez, hogy nálunk is ismeretes volt a levirátus, melynek egykori létezésére már Tagányi figyelmeztet beunünket. Szerző fejtegetései során a levirátusig elmenni nem mer, hanem csak a mundiumig, illetve a per auctoritatem regi am történő kiházasításig, dacára annak, hogy elismeri, hogy van „családi hatalom", amely alatt a család testületi jogát érti, amely hatalmat azonban a család testületileg nem, hanem csak a családfő gykorolja. Ami a nőrablást illeti, ezzel szerző műve utolsó fejezetében foglalkozik. Akkor, amidőn a rablás még tulajdonszerzési jogcím volt s az emberek az endogamiáról az exogamiára tértek át, a nőrablás a nőszerzésnek is elismert és legitim formája volt. Azonban nálunk már Gardézi korában megszűnt a nőrablás útján való nőszerzés legitim dolog lenni s annál inkább megszűnt ez Szent István korában, amidőn a kereszténységgel a consensus facit nuptias elve kezdett előtérbe lépni. Ekkor már voltaképen sem cum, sem sine concessione parentum nőrablás útján házasságot kötni, azaz nőt szerezni nem lehetett. Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy ekkor már maga a nőrablás teljesen kiment volna a divatból, de ha előfordult is, ekkor semmiesetre sem volt legitim, hanem legfeljebb csak esetleg legitimálható nőszerzési mód. Műve függelékeiil szerző éstékes magángyűjteményéből két oklevél szövegét közli. Ezzel végére is jutottunk szerző érdekes és sok problémát felvető dolgozatának, melyben szerény véleményünk szerint szerző kiindulásának helyessége mindenesetre vitatható. Ha nem a tíz állatbőrt, hanem magát a kalimot fogadjuk el a dos eredetének, akkor szerző okfejtése az egész vonalon megdől és az csak akkor lehet helytálló, ha a dos eredetét a tíz mókusprémben próbáljuk meglátni. Ezt azonban a rendelkezésre álló gyér adattörmelékkel bebizonyítani alig lehet. Dr. Iványi Béla. Müller György: Die sächsische Nationsuniversitä in Siebenbürgen. Ihre verfassungs- und verwaltungsrechtliche Entwicklung. 1224—1876. Ein rechtsgeschichtlicher Beitrag zur Geschichte der ältesten organisierten Minderheit der Gegenwart. — Hermannstadt, 1928. — Egy négyrészes történelmi térképpel. 197 lap. A nehéz viszonyok közt élő erdélyi szászok az idők és körülmények mostoliasága miatt kultúrtevékenységüket is mérsékelni kénytelenek. Müller műve, második füzete a: „Beiträge zur Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte der Deutschen in Rumänien" című irodalmi vállalatnak, amelynek első füzete, persze még 1912-ben, „in Ungarn" változattal jelent meg: „Die ursprüngliche Rechtslage der Rumänen im Siebenbürger Sachsenlande" címen. S míg ez az első fiizet a Verein