Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Müller; Georg: Die sächsische Universität in Siebenbürgen. Ism.: Iványi Béla 528

529 történeti irodalom. für Siebenbürgische Landeskunde önálló kiadása volt, addig a második füzet már csak mint a most említett Verein: Archiv des Vereines für Siebenbürgische Landeskunde folyóirata ' XLIV. évfolyamának különlenyomata tudott megjelenni. Müller műve, mely a rostocki egyetem bölcsészeti fakultásának van ajánlva (ugyanis ennek honoris causa doctora az illusztris szerző), négy főrészre oszlik. Az első részben a szerző a későbbi szász egyetem keletkezése történetét adja elő, amelynek csírája már az Andreanum-ban adva van. A szász egyetem, mint jogi személy és jogintézmény előképét a szász székek gyűléseiben látja, keletkezési idejét pedig a XV. század második felére (1473, illetve 1485.) teszi, azonban hozzáteszi, hogy törvényesen elismert formában a szász egyetem csak Báthori István fejedelem 1583. évi szász statútumában jelenik meg előttünk. A munka második részében a szerző az erdélyi szász egyetem egykori szervezetével foglalkozik és elsősorban a szászság rendes és rendkívüli gyűléseiről (Tagungen oder Konfluxe) emlékszik meg. A szászság egyeteme a rendes gyűléseket évenkint egyszer, legfeljebb kétszer tartotta, de tarthatott a szászság rendkívüli gyűléseket is, ha a körülmények úgy kívánták. Ezeknek a rendkívüli gyűléseknek, amelyeket a szászság, mint kiváltságolt népelem tartott, afféle tartományi gyűlés jellegük volt, amelyeket szerző „sächsische Landtage"-nak nevez, amelyek azonban így még sem nevezhetők, mert hiszen a szászság külön tartományban nem élt, s tartományi autonómiája nem volt. Ezeken a rendkívüli gyűléseken az erdélyi szászság az őt érintő rendkívüli ügyeket tárgyalta, pl.: rendkívüli adó elosztása, egyházi rendkívüli ügyek elintézése, stb. került itt tárgyalás alá, de ennek a gyűlésnek távolról sem volt akkora hatásköre, mint pl. a horvát-szlavón-dalmát „Landtag"-nak. Mivel az erdélyi szászok egyeteme évenkint csak egyszer, legfeljebb kétszer tarthatott rendes gyűléseket, az egyes gyűlések közé eső időben is kellett valamiféle szervnek az erdélyi szászságot érintő ügyeket intézni, s erre valók voltak a szászság egyetemének delegátusai. Ilyen delegátusokként látjuk szerepelni: 1. A nagyszebeni városi tanácsot a szászok grófjával és a szász provincia polgármesterével. 2. A két utóbbi tényezőt, a szebeni tanács nélkül. 3. A szász egyetem elnökségét. (Präsidium oder Komitiat.) Ezeken kívül vannak, még pedig a most említett szerveknél állandóbb jellegű szakbizottságok is, amelyek nemcsak egyik rendes gyűléstől a másikig, hanem a gyűlések tartama alatt is állandóan permanenciában vannak és működnek. Történtek kísérletek arra nézve, hogy az erdélyi szász egyetem eme most említett szervei szaporíttassanak. Így pl. a mult század elején a szászok egyeteme legfelsőbb helyen előterjesztést tett, hogy az egyetem mellett még egy állandó •senatus-féle szerv (stabile Universität) állíttassék fel, amely-Századok. 1930. I—III. fiizpt. 34