Századok – 1929-1930

Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában - 486

A MAGYAR iflNCSTÁR APATINI TELEPEI MÁRIA TERÉZIA KORÁRAN. 505 gyárat sem.1

Hiszen a gácsi textilgyárról maga a magyar kamara jelentette, hogy Bécsben is nagy piaca van," a cseklésziről pedig szintén hatóságok állították, hogy külföldről hozza a nyersanyagot és a gyártott kartont ugyancsak külföldre viszi eladni.3

Kameralista szempontból a gácsi és cseklészi gyárak kincstári támogatása egyáltalában nem volt kívánatos. Annál kevésbbé, mert — mint mondottuk — a merkantilista gazdaságpolitika sine qua non feltétele volt az, hogy a gazdaságpolitika alapját képező, politikailag összetartozó tartományrészek gazdasági élete egységesen irányíttassék, az egyes részek működése úgy játsszon össze, mint az óramű — semmi sem hasonlít úgy a géphez, mint az állam hatalmas teste4 —, ez a gazdaságpolitika pedig a gyáripar terén csak az abaposztó, közönséges vásznak, flórok, flanellek, bőráruk kidolgozását hagyta meg Magyarországnak. Nemcsak azért, mert amikor Becher Joachim, Hornigk és Schröder az osztrák kameralizmus és merkantilista politika alapelveit lefektették, nem is gondolhattak arra, hogy ebbe a gazdaságpolitikába Magyarország is aktíve bekapcsoltassák, s ennélfogva a finomabb anyagok gyártását már évtizedekkel előbb kisajátították maguknak a cseh és osztrák tartományok, hanem azért is, mert az előbb felsoroltakon kívül más gyár számára nálunk nem igen akadt nyersanyag. A 70-es évek elejétől a királynő is kezdett hajolni azokhoz a tanácsosaihoz, akik a még gyermekcipőkben járó magyar gyáripartól állandóan féltették az örökös tartományok iparát,5

az abaposztó, len- és kendervászon, flórok, félgyapot- és féllenszövetek gyártását azonban a királynő sürgette Magyarországon akkor is, amikor az örökös tartományokban a gyárak alapítását megnehezítették, sőt az ilyen gyárak számára kincstári támogatást is helyezett kilátásba. 1768 december 21-én a királynő — látva a magyar kamarának a gyárak alapítása iránti ellenszenvét — a legnagyobb indignálódás hangján utasította a kamarát, hogyha Magyarországon nincsenek, keressen a kamara Erdélyben és Törökországban vállal-1 Országos Levéltár. Helytt., Oeconomica. Lad. D. Fasc. 4. No. 1. (3900/1772., 4451/1773. sz.) ! Exp. cam. 1768. Sept. Aug. 28. 3 Helytt.. Oecon. Lad. D. Fasc. 4. No. 1. (3900/1772. sz.) 4 Justi: Vollständige Abhandlung. I. 30. 1. 5 Eckhart i. m. 106. kk. 11.