Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

484 ANGYAL DÁVID. a támadást nem is előzte meg egy új Querela Hungáriáé. Sőt Bethlen még a harmadik támadás után is eléggé népszerű volt Magyarországon. Midőn Esterházy őt meg akarta buktatni a török segítségével 1628-ban, Szombathelyi Mártonnak, Bethlen árulójának adott tit­kos utasításában óvatosságra inti emberét, „mert so­kan vannak köztünk, kik ezt az embert (Bethlent) há­borúk és belső viszályok alkalmára nem akarják el­veszve látni".1 Csakhogy azok a rendek, akik Bethlenhez ragasz­kodtak és tőle fegyverrel kivívandó sikereket vártak, szerették volna, lia fáradságuk és az ország pusztítása nélkül hullana ölükbe háborúinak eredménye. És minő eredményt vártak háborúitól 1 A német uralom megtöré­sét. Mert a német uralmat halálosan gyűlölték.2 Ez a gyű­lölet nagyon régi volt, de különösen fokozódott a hosszú háború alatt s azután az 1615-i bécsi béke következtében. Borsos Tamás azt mondotta Görcsi Mehemet basának 1619-ben a portán: „vagy titkoljuk, vagy nem titkoljuk, de az magyar nemzet régen végére ment ennek, hogy az német nemzet eladta s elárulta az kevés magyar nemzetet, hogy hamar üdön módot keresvén benne, elkezdje az hajdúságon és azt elfogyatván, pusztítván, kergetvén, az többit is elfogyassa és így álljon boszút az Bocskai fel­támadásáért"/ Borsos híven fejezte ki e szavakban az átlagos magyar közvéleményt. Ugyancsak az 1615-i békéből kiindulva Borsos ezeket mondotta Perában Almoró Nani Bailó­nak: „Az osztrákok megígérték, hogy visszahódítják Magyarországot a töröktől, de az ellenkező történt, nap­ról-napra fogyunk, azért a magyarok azt hiszik, hogy jobb magyar fejedelmet választani, a ki szövetkezve a törökkel, a jó béke örömeit ízleltetné meg velők".4 A magyar közvélemény tehát 1619-ben már arra esz­mélt, hogy az osztrák ház nem teljesíti történeti misz­szióját. A töröktől való felszabadítását várta tőle a nemzet 1526-ban s íme annyira eltávolodott kötelességétől, hogy 1615-ben már a törökkel szövetkezett a magyar ellen. Még gróf Thurzó Imre is, a művelt szellemű, mérsék­letre hajló főúr, midőn 1621 júniusában a török segítség-1 Galantai Gróf Esterházy Miklós, III. 359. 1. 2 Alemanni inortalmente odiati, írja Padavin 1624 feb­ruár. Óváry, 324. 3 Mikó: Erdélyi Történelmi Adatok, II. 180. • Óváry, 502. í.

Next

/
Thumbnails
Contents