Századok – 1929-1930
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465
ADALÉKOK BETHLEN GÁBOR TÖRTÉNETÉHEZ. 483 gách Péter és még többen, hívták, vagy szívesen fogadták Bethlent.1 Nem csupán protestáns rendek csatlakoztak hozzá, hanem kénytelenségből, vagy jó kedvvel katholikusok is. Liptai, a barsi alispán, katholikus létére is Bethlen pártjához szegődött. A magyar érzés erősen hódított a német nyelvű városokban is, midőn Bethlen 1619-ben Pozsony felé sietett. Reiner, a kassai bíró, aki német kiejtéssel beszélt magyarul, a legkíméletlenebb buzgalommal igyekezett Bethlennek segíteni. A bányavárosok német lakossága örömest nyitotta ki kapuit Bethlen hadserege előtt. A körmöcbányai német főjegyző, Budner Illés, magyar beszédben kérte Bethlen pártfogását. Körmöcbánya városa Bethlen uralma alatt elhatározta, hogy magyarul szerkeszti jegyzőkönyveit. Selmecbánya is gondoskodott akkor magyar tanító alkalmaztatásáról.2 Bethlen pozsonyi országgyűlésén, 1619 novemberében három dunántúli vármegye kivételével, az összes vármegyék követei megjelentek. A főurak nagyobb része is ott volt. A nagy többségében protestáns gyűlés meg akarta koronázni Bethlent a szent koronával. Bethlen kénytelen volt mérsékelni a pozsonyi gyűlés hevességét. A besztercebányai országgyűlés hangulata sem volt mérsékeltebb. Midőn ott a győrmegyei követek tiltakoztak Bethlen királlyá választása ellen, a tiltakozók egyikét oda hurcolták az ablakhoz és kicsiny híja volt, hogy ki nem dobták.3 Az igaz, hogy ősi szokás szerint a nemzeti lelkesedés hevessége ekkor is jóval nagyobb volt, mint a nemzeti kitartás és áldozatkészség. Bethlen párthívei már az első támadás kezdete után sokallották az adókat és nem szerették a személyes felkelés kötelezettségét. Bethlen ezért folyvást korholja őket, lanyhaságuknak tulajdonítja, hogy Besztercebányán szerzett dicsőségéről le kellett mondania a három békekötésben. De ez a körülmény félre ne vezessen bennünket. Pázmány a második támadás kezdetén, 1623 őszén írja az udvarnak, hogy az egész nemesség, de különösen az eretnekek, ragaszkodnak Bethlenhez.4 Pedig ezt 1 Galantai Gróf Esterházy Miklós, T. k„ 66. 1. Ά bányavárosokra nézve 1. Krizkó Pál: Bethlen Gábor király Körmöcbányán. (Századok, 1897.) Az ő adatait Ernyey József, múzeumi osztályigazgató volt szíves hozzám intézett magánlevélben kiegészíteni, amiért köszönettel tartozom neki. 3 Mill. Tört., VI. 238., 281. 1. 4 Padavin jelentése 1623 október 7. Óváry, 290. 1. 31*
