Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

478 ANGYAL DÁVID. „magyar nemzet", bármily szeretettel szól róla, mégis idegen területen lakik.1 Inkább komolyan, mint tréfásan „idegen legénynek" nevezi magát a magyarországi magyarok közt.2 Innen van az, hogy féltve óvja az erdélyi területet az ellenség pusztításától, de már a magyarországi területnek rettentő feldúlását kevésbbé igyekszik kerülni. Pázmány 1626-ban egy igaz magyar hazafiságtól vibráló levélben szemére hányja Bethlennek a magyar terület pusztulását. „Iszonyodom megmon­dani" — írja Bethlennek — „de azt hiszem, kétszázezer magyar héjával vag-yon Magyar Ország ez tizenhárom esztendő alatt (1613-tól), úgyhogy felséged eddig úgy viselte az Magyar Nemzethez magát, mintha ugyancsak ennek romlására emeltetett volna Fejedelemségre."3 Bethlen válaszában nevetséges nagyításnak tünteti fel a kétszázezer magyart, annyi magyar paraszt — úgy­mond — gyermekeiket és feleségeiket oda számítva, nem is él a Fátrától nyugatra eső magyar területen s hogy hétesztendei hadakozásában négyezer magyar sem veszett el fegyver által az ő hadseregéből. Ez igaz lehet, de Beth­len számításába nem veszi fel a békés lakosság károsodá­sát és pusztulását. Levelében célozgat arra, hogy politikai ellenfelei nem riadtak volna vissza Erdélyt harctérré változtatni, ha ő nem veri vissza Homonnavt.4 Valamint nem riadtak vissza annak idején Forgách Zsigmond had­seregét beküldeni Erdélybe. Amint a magyarországi udvari pártnak ratio statusa nem törődött Erdély pusz­tulásával, éppoly kevéssé gondolt Bethlen Erdélyének ratio statusa a magyar terület jobbágyságának béké­jével és biztonságával. Pedig Bethlen harmadik táma­dása után szörnyű állapotba jutott a királyi Magyar­ország nagyobb és termékenyebb része. Esterházy ná­dor jelenti a királynak 1626 november elején: „Szendrő­től Pozsonyig két-három hitvány és hegyek közt levő vármegyéktől megválván, teljességesen ruináltatott ez ország".5 Hasonló viszonyok voltak akkor a német biroda­lomban is. A német nemzet több államban élt s „egyik német fejedelem sem törődött a másik területével".6 1 L. különösen Politikai Levelek, 69. 1. 2 U. o. 331. 3 Hanuy id. h. I. 555. 1. 4 Polit. Levelei. 421. 5 Galantai Gróf Esterházy Miklós, II. k. Pest, 1866, 431. 1. e Klopp id. h. 540. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents