Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

ADALÉKOK BETHLEN GÁBOR TÖRTÉNETÉHEZ. 475 kísértésein, mint Bethlen Gábor, noha a cél kitűzésében átfogó elméjének munkáját érzései is hevítették. Hogy a Básta-kori jelenetek ismétlését valamiképen lehetetlenné kell tenni, azt érezte uralkodása előtt is; uralkodása első éveinek története pedig oly hőfokra emelte ezt az érzést, hogy kitörő örömmel s a gondviselés iránt érzett hálával fogadta a cseh lázadás hírét. „Az úristen az övéire mindenkor gondot szokott viselni — írja egy bizalmas levélben ekkor —,1 Nem is hihetem el magamban, hogy könynyen az csehek leszálljanak, mert az Siska támadásánál ez százszorta nagyobb dolog." Nagyon megváltozott az udvar politikája Bethlen iránt 1618 tavasza óta. Bethlen gúnyosan jegyzi fel ezt a fordulatot. „Most igen elfelejtették az Erdély ellen való practikát; tudom ismét előveszik, ha dolgokat complanálhatnák."2

Ha dolgokat complanálhatnák! Ez az, amit Bethlen lehetetlenné akart tenni. Mind a három támadására majdnem a legerősebben az a gondolat ingerelte, hogy a Habsburg-ház hatalmát meg kell törni, vagy legalább aggresszív erejét meg kell gyengíteni. Mert csak így mentheti meg Erdélyt a Homonnay—Gratiani-féle kísérletek megújításától. Melius est praevenire, quam praeveniri,3 írja Bethlen. Már életében szemére hányták ellenfelei, hogy néhány hónappal Ferdinánd trónralépte után hadsereggel támadta meg az új királyt, oly sérelmekre hivatkozva, melyekért csak Ferdinánd elődje tartozott felelősséggel. Tgaz, hogy Ferdinánd nem bántotta Bethlent, sőt kedvét kereste s hogy tulajdonkép nem volt vádolható az általa megvetett Khlesl politikájáért. De tudnunk kell, hogy Ferdinándot a protestánsok gyűlölték világszerte már a XVII. század első éveiben.4 Bethlen bizonyára úgy gondolkodott Ferdinándról, mint Tsernembl, az osztrák kálvinista, aki nem akarta elismerni Ferdinándot urának, mert — így szólt — trónraléptével nem remélhetjük az állapotok javulását, inkább rosszabbodását várhatjuk.5 1 Pol. Levelek, 101. 1. 2 π. ο. 117. 1. A levél 1619 június 28-án kelt. 3 Török-Magyarkori Államokmánytár, III. k„ 229. lap. A Memoriale 1630-ból van keltezve, pedig 1619-ben íratott. 4 Gindely: Geschichte des dreissigjährigen Krieges. II. 9. 1. ' Klopp: Der dreissigjährige Krieg, I. 336.