Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

476 ANGYAL DÁVID. Még ha Ferdinánd múltja nem is keserítette volna el a protestánsokat, elég volt azt tudniok róla, hogy a spanyol-osztrák Habsburgok családjából való. Már pedig V. Károly és II. Fülöp kora óta a nyugateurópai Habsburg-ellenes pártok közt szokásossá vált a világot leigázni törekvő spanyol uralkodói vágyat, mint közveszélyt emlegetni.1

Bethlen és párthívei is többször hivatkoznak a „spanyol igára", így Péchy Simon Haimburgban,2

vagy Toldalaghi, midőn a portán a hágai szövetség tagjai előtt fejtegeti a törökkel való szövetkezés szükségességét. Ezt a szövetséget, mondja Toldalaghi, el kell fog'adnunk, hogy minél gyorsabban megalázhassuk az ibériai cselszövényeket.3

Bethlen Gábor is azt írja Pfalzi Frigyesnek, hogy a „spanyolok elviselhetetlen igáját le kell ráznunk".4

Illésházy Gáspárnak a harmadik támadás előtt ezt írja: „Immár nem késik az Isten az ö híveihez atyai irgalmasságát megmutatni és megszabadítani az övéit a Hispanicum jugum alól.5 A Ferdinánd és a „spanyol iga" ellen érzett gyűlölethez hozzájárult Bethlenben az ezeknél is nagyobb németgyűlölet. Ifjúkori németgyűlöletét jellemeztük már Szamosközy szavaival. Ez az indulata híven elkísérte élete útjain haláláig. „Én némötté" — írja Bethlen 1612-ben — „bizony soha nem leszök, ha elkeriilhetöm."6 „Soha egy óráig" — írja 1627-ben nagy önelégültséggel — „német hűsége alatt nem akartam lenni.":

' Kimerítőbb vallomást tesz a következő évben arról, hogy mit érez a németek iránt. „Az német császár — írja Bethlen — volt eleitől fogva az mi ellenségünk... a mai napon is (1628 március 22) oly ellenségünk, hogy noha láttatunk megbékéltnek egymással lenni, de valamikor módja lehet ellenünk, semmi alkalmatosságot abban el nem mulat. Nem volna annakokáért mi nálunknál ez világban is bolondabb ember, hogy ha mi oly emberrel kötnénk frigyet, és olynak hajtanánk fejünket ölében, az kiről bizo-1 Klopp u. o. 521. 1. 2 Mill. Tört., VI. 298. 1. 3 Óváry: Oklevéltár Bethlen G. diplomáciai összeköttetései történetéhez, 638. L „Ibericas fraudes" írja Toldalaghi. 4 Gindely: Okmánytár, 284. „intolerabile Hispanorum jugum". 5 Szádeczky id. h. 87. 1. Hogy Bethlen a „spanyol uralomra" nézve együttérzett az európai protestánsokkal, azt már Károlyi Árpád kiemelte „Bethlen Gábor politikai levelei" című kitűnő essayjében. (Budapesti Szemle, 1880, 22. kötet.) β Erdélyi Múzeum, 1914, 326. 1. Veress Endre kiadása. 7 Politikai Levelei, 440.