Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

474 ANGYAL DÁVID. Nem bírt megbékülni az idegen uralommal. Szamosközy írja Bethlenről: „a német uralom gyűlölete olyan mélyen gyökerezett lelkében, hogy inkább ott hagyta a németnek zsákmányul illyei kastélyát, nagy erdélyi birtokait, semhogy eltűrné hazájában az ellenségnek gőgjét és zsarnokságát."1 Ez önfeláldozó küzdelmek, a bujdosás évei, az erdélyi magyarság szomorú sorsa Mihály vajda és Β ásta korában Bethlent lelke mélyéig meggyőzték arról, hogy színigazság az, amit Bocskay így fogalmazott végrendeletében: „Valameddig pedig a Magyar Korona ott fen nálunknál erőssebb Nemzetségnél, a Németnél lészen, és a Magyar Királyság is a Németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy Magyar Fejedelmet Erdélyben fentartani, mert nékik is (t. i. a magyarországiaknak) oltalmokra, javokra lészen."2 Igen, de az erősebb nemzetség olyan erdélyi fejedelmet akart, aki az ő tetszése szerint kormányoz. Ezt éreztette is Bethlennel rögtön trónralépte után. Vájjon mi történik, ha nem érezteti, ha Prayner és Harrach tanácsát fogadja el II. Mátyás kormánya? Lehetséges-e az, hogy Bethlen akkor nyugodtan marad és nem gondol megtorló, vagy megelőző vállalatokra? Ö maga vetette fel e kérdéseket önmagában s igennel felelt reájok. Egy 1615-i kiáltványában ezt írja: „Teljes életünkben csak békeségnek fejedelmének akartunk neveztetni, sőt holtunk után is, magunknak csak azt az egy jó emlékezetet kívántuk, hogy magunk felöl hagyhassuk."3 Volt ebben a kijelentésben őszinteség is, mert értett a l>éke műveinek intézéséhez s azért szeretett is velők foglalkozni. De értett a hadviseléshez is. Zrínyi Miklós Bethlent Mátyás király mellé helyezi, mint hadvezért és a párhuzam után így sóhajtozik: „De hun vannak ezek a ka pi tán ok ? oda vannak, csak a jó liirek nevek maradott meg."4 A hadvezéri jó hírnév megszerzése eléggé izgatta Bethlen fantáziáját. De máskülönben is alig képzelhetők oly események, melyek kitörölték volna Bethlen lelkéből a Básta-kori jelenetek emlékét. Nem hogy bosszút akart volna állani értök politikai cél nélkül. Kevés államférfiú tudott annyira uralkodni érzésein és fantáziája 1 Ifjúságáról 1. Hibás adatok Bethlen Gábor ifjúságáról. Századok, 1899. 547. 2 Rumy: Monumenta. II. k., 323. 1. * Szilágyi: Erdélyi Országgy. Emlékek, VII. 210. 1. 1 Centúriák. Rónai Horváth kiadásában, 343. 1.