Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

ADALÉKOK BETHLEN GÁBOR TÖRTÉNETÉHEZ. 469 sének hírére, szövetségesei iránt viselete megváltozott. Most már nem beszélt Ferdinánd örökös tartományainak elfoglalásáról, sem a választófejedelmi méltóságról. Hanem pozsonyi országgyűlése által megválasztatta magát Magyarország kormányzójának 1620 január 8-án, nyolc nap múlva pedig egy 1620 szeptember 29-éig tartó fegyverszünetet kötött Ferdinánd biztosaival. Bethlen szövetségesei megdöbbentek ezen a meglepő fordulaton. Mikor a legjobban várták fegyveres támogatását, azt kellett hallaniok, hogy pihenni akar. Dohna Kristóf, Pfalzi Frigyesnek sokat tapasztalt diplomatája, elmélkedve ezen a nem várt visszavonuláson, erre a következtetésre jut: Bethlen fösvény lévén, tudja, hogy a császártól többet kaphat, mint Y. Frigyestől.1 Dohnának abban igaza van, hogy a fegyverszünet megkötése pénzkérdéssel is kapcsolatban volt, mert Bethlen a fegyverszünet alatt apaszthatta hadi költségeit és jobban kihasználhatta jövedelmi forrásait. De Ferdinándtól nem pénzt várt, hanem a Pozsonyban szerzett kormányzói méltóság formális elismerését. Jobban mondva, még ennél is többet. Hiszen már a pozsonyi gyűlés szerette volna Bethlent királlyá választani. Külpolitikai okokból Bethlen ezt a választást elhalasztatta a, pozsonyi fegyverszünet végére, a besztercebányai országgyűlésre. Itt megválasztása előtt alkudozott a császári biztossal, kormányzói hivatala elismerése iránt. Mint Onate jelentéseiből látjuk, megigérte Ferdinándnak, hogy hűséget esküszik neki, ha megerősíti hivatalában s hogy cserbehagyja cseh szövetségeseit. Az utóbbit megígérhette, hiszen majdnem magukra hagyta őket, mikor a fegyverszünetet megkötötte. Az a körülbelül ötezer főnyi segítség, melyet hozzájuk juttatott a fejérhegyi csatáig, elég nagynak látszik, de nem sokat nyomott ahhoz az együttműködéshez képest, melyet tőle a téli király udvara várt 1620 első felében, amikor a liga hadserege megalakult és felvonult a döntő mérkőzésre. Bethlent az európai protestáns hatalmakhoz közös érzések csatolták, óhajtotta a protestáns hatalmak diadalát, hiszen annak maga is hasznát látta volna, de érdekeiből lehetően keveset akart áldozni ezért a diadalért. Talán ismerte azokat a vallásukért buzduló írókat, akik e tekintetben az ő felfogásával ellenkező tanokat hirdet-1 Dohna Kristóf naplóiból kivonatok. Dohna herceglevéltára. Schlobitten. 20/7 jelzetű füzet.