Századok – 1929-1930
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465
470 ANGYAL DÁVID. tek, de a jámbor írók frazeológiájával igen keveset törődött, amikor érdekeiről kellett döntenie. Ferdinánd német és magyar tanácsosai azonban visszariadtak Bethlen kormányzói hivatalának elismerésétől. A magyar urak bizonyára emlegették, hogy minden történeti hagyománynak kigúnyolása volna a kormányzó kinevezése akkor, amikor a törvényesen választott és koronázott nagykorú király szellemi és testi épségben uralkodik. A németek alighanem veszedelmesnek mondották átadni egy magyar kálvinistának az ország kormányzását. Ε kormányzás alatt a német katona ki volna zárva az országból s a katholicizmus sérelmei gyarapodnának. Volt mégis egy német tanácsosa Ferdinándnak, aki azt ajánlotta, hogy adja meg a király Bethlennek a kormányzói címet ebben a formában: S. Caes. et Regiae Majestatis gubernátor perpetuus per Hungáriáin. (Ö cs. és k. felségének örökös kormányzója Magyarországban.) Az új kormányzó azonban minden rendeletét a király nevében adná ki. A hadsereg ő felségének és a kormányzónak tegyen esküt. Gróf Harrach Károly adta ezt a tanácsot császárjának, ugyanaz a Harrach, aki 1613-ban azt ajánlotta II. Mátyás kormányának, hogy ne kötekedjék Bethlennel s adja meg neki a fejedelmi címet. Azóta hét év mult el s Harrach joggal hivatkozhatott volna erra, hogy a megvetés, mellyel tanácsát félredobták, most megbosszulta magát. » Mikor Harrach a gubemátori méltóság elismerését ajánlotta, Bethlen még nem volt választott király.1 Az ι augusztus 25-i besztercebányai választás után, mint Onate jelentéséből látjuk, egy tanácsos sem ajánlotta a királynak Bethlen kormányzóságának elismerését. Bethlen ugyanis Onate szerint azt üzente a császári , biztosnak (Collaltónak, vagy talán helyettesének), hogy ö a királlyáválasztás után is megmarad előbbi ajánlata mellett. Az üzenet azt jelentette, hogy Bethlen nemcsak kormányzói hatáskörének, hanem választott királyi címé-1 Már hivatkoztunk a Gindelytől közölt memorandumra fent a szövegben. (Okmánytár, 275.) Gindely Harrach memorandumát az 1621-ee iratok közt közli. Most már világos, hogy az 1620-ban kelt. Harrach azt írja: „Ist Collalto alsbald fortzuschicken (Besztercebányára)". Collalto július végén érkezett Besztercebányára s ott maradt augusztus 15-ig. A memorandum tehát vagy 1620 júliusában, vagy ugyanez év augusztus 20-ika körül Íratott.
