Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

470 ANGYAL DÁVID. tek, de a jámbor írók frazeológiájával igen keveset törő­dött, amikor érdekeiről kellett döntenie. Ferdinánd német és magyar tanácsosai azonban visszariadtak Bethlen kormányzói hivatalának elismeré­sétől. A magyar urak bizonyára emlegették, hogy min­den történeti hagyománynak kigúnyolása volna a kor­mányzó kinevezése akkor, amikor a törvényesen válasz­tott és koronázott nagykorú király szellemi és testi épségben uralkodik. A németek alighanem veszedelmes­nek mondották átadni egy magyar kálvinistának az ország kormányzását. Ε kormányzás alatt a német katona ki volna zárva az országból s a katholicizmus sérelmei gyarapodnának. Volt mégis egy német taná­csosa Ferdinándnak, aki azt ajánlotta, hogy adja meg a király Bethlennek a kormányzói címet ebben a formá­ban: S. Caes. et Regiae Majestatis gubernátor perpetuus per Hungáriáin. (Ö cs. és k. felségének örökös kormány­zója Magyarországban.) Az új kormányzó azonban min­den rendeletét a király nevében adná ki. A hadsereg ő felségének és a kormányzónak tegyen esküt. Gróf Harrach Károly adta ezt a tanácsot császár­jának, ugyanaz a Harrach, aki 1613-ban azt ajánlotta II. Mátyás kormányának, hogy ne kötekedjék Bethlen­nel s adja meg neki a fejedelmi címet. Azóta hét év mult el s Harrach joggal hivatkozhatott volna erra, hogy a megvetés, mellyel tanácsát félredobták, most meg­bosszulta magát. » Mikor Harrach a gubemátori méltóság elismerését ajánlotta, Bethlen még nem volt választott király.1 Az ι augusztus 25-i besztercebányai választás után, mint Onate jelentéséből látjuk, egy tanácsos sem ajánlotta a király­nak Bethlen kormányzóságának elismerését. Bethlen ugyanis Onate szerint azt üzente a császári , biztosnak (Collaltónak, vagy talán helyettesének), hogy ö a királlyáválasztás után is megmarad előbbi ajánlata mellett. Az üzenet azt jelentette, hogy Bethlen nemcsak kormányzói hatáskörének, hanem választott királyi címé-1 Már hivatkoztunk a Gindelytől közölt memorandumra fent a szövegben. (Okmánytár, 275.) Gindely Harrach memo­randumát az 1621-ee iratok közt közli. Most már világos, hogy az 1620-ban kelt. Harrach azt írja: „Ist Collalto als­bald fortzuschicken (Besztercebányára)". Collalto július végén érkezett Besztercebányára s ott maradt augusztus 15-ig. A memorandum tehát vagy 1620 júliusában, vagy ugyanez év augusztus 20-ika körül Íratott.

Next

/
Thumbnails
Contents