Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 465

468 ANGYAL DÁVID. Legyőzte könnyen, hiszen eléggé el volt foglalva; oltogatnia kellett a tűzcsóvákat, amiket szerény ottho­nába dobtak arról a területről, melyet meghódítani kívánt. De mikor a oseh forradalom kitört, megnyílt Bethlen előtt a pálya, melynek végén két korona sugár­zott felé. Prágában komolyan vették Bethlen jelöltségét. A cseh felkelés vezetői, úgy gondolom, jóhiszeműen biz­tatták Bethlent a cseh korona reményével, még mielőtt a fejedelem elindult az első támadásra. Jó ideig ugyanis bizonytalanságban voltak a fölkelők az iránt, hogy Pfalzi Frigyes elvállalja-e a választást, otthagyja-e a biztos örökséget a bizonytalan új szerzeményért. Ha Fri­gyes a jó tanácsokra hallgatva otthon maradt volna, a csehek Bethlent választják meg királyuknak.1 Bethlent bosszantotta a csehek állhatatlansága.2 Bizonyára sze­retett volna Prágában udvart tartani, hiszen amint hű tisztelője, Kemény János is megírta, „igen csinos és királyi pompás modos maga viselő Fejedelem" volt.3 De nem pusztán a pompa kedvéért kívánt volna Prágába bevonulni. Remélte, hogy mint cseh király, a német birodalom választófejedelmeinek testületében többségre juttatván a protestáns szavazatokat, az euró­pai helyzetnek olyan változásait idézi majd elé, melyek a magyarságnak és Erdélynek javára válnának. Hamar beletörődött a „mutatióba", mikor a csehek megfeledkez­tek ígéretükről. Könnyű volt elviselnie a csalódást, mert 1619 őszén nagy remények hevítették képzeletét. Lehet­ségesnek hitte még november elején, hogy Magyar­országhoz csatolhatja majd Ferdinánd örökös tartomá­nyait és az így megnagyobbodott Magyarország élén akart a német birodalmi választók kollégiumában helyet foglalni. Legalább így mondotta szövetségesei megbízott­jainak s a németországi protestáns fejedelmek komolyan tárgyalták Bethlen terveit.4 Pedig igen nehéz volna meg­mondani, hogy e reményekből és tervekből mennyit kell a fantázia játékának vagy az elhitetés szándékának tulaj­donítanunk. Azonban 1619 november végén, mikor Beth­len Bécs ostromát abbahagyva, visszavonult Pozsonv felé különböző okokból, egyebek közt Homonnay betöré-1 Klopp I. 413. 1. * Pol. Levelei, 135. Ε bizalmas levél szavaiból kiérezzük bosszúságát. 3 Rumy kiadása, 48. 1. 4 Polit. Levelek, 135. Mill. Tört., VI. 249.

Next

/
Thumbnails
Contents