Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Arata; A.: Il processo del Card. Alberoni. Ism.: Lamacs S. 451

TÖRTÉNETI IRODALOM. 451 régibb anyaga az Anjou-aktákból kerül ki. 1853-ban rendet akartak csinálni a városi levéltárban és annak egy részét átvitték az állami levéltár helyiségeibe, de egyes oklevelek valami módon visszamaradtak a városi levéltárban. Közben történtek oklevélkiadások, de az Anjou-anyagból mindeddig nincs szerves gyűjtemény. Ennek oka, hogy a spanyol uralkodók iparkodtak feledtetui az Anjoukat és saját elődeiket állították előtérbe. Cutolo ezeket az okleveleket adta most közre, de a városi levéltárban talált okmányokhoz hozzácsatolja az állami levéltárban elhelyezett okleveleket is. Összesen 13 darab oklevelet találunk a gyűjteményben, s ezekhez a kiadó a bevezetésben bőséges történeti magyarázatot ad, míg minden oklevél előtt adja az oklevéltani magyarázatot: a levéltári elhelyezést, a rövid tartalmat és a paleográfiai és diplomatikai megjegyzéseket. A negyedik oklevélnek a facsimiléjét is közli. Az első oklevél összefügg a magyarországi eseményekkel. Kis Károly meggyilkolása után nagyon megnehezült a Durazzoi-család helyzete Nápolyban, ami nem maradt rejtve az okos és energikus Margit királynő előtt, aki mint vicaria vitte a kormányt. Minden módot felhasznált, hogy párthíveket szerezzen családjának és ellenségeit kibékítse. Ε célból adta ki ezt az oklevelet 1387 január 2-án. Ebben feljogosítja a politikai bűnösök nejeit, hogy jogukat érvényesítsék az elkobzott vagyonra. A harmadik oklevél az ellenkirály, II. Lajos nevében adókedvezményeket ígér a nápolyiaknak, az ötödikben Π. Johanna eltöröl régi adókat, a tizenkettedikben II. Johanna a nápolyiaknak bűnbocsánatot hirdet, még felségsértés esetében is. A tizenharmadik oklevélben aragon Alfonz, II. Johanna vicariusának nevezi magát és mint ilyen, megerősíti Nápoly összes privilégiumait. A többi oklevél többnyire egyes adónemek eltörléséről szól. Mindenesetre életrevaló gondolat egy olyan nagymultú városnak, mint Nápoly, közreadni a történeti forrásait és ehhez értékes kezdeményezést jelent Cutolo gondos kiadása. Meg kell jegyeznem, hogy a könyv technikai kiállítása is elsőrendű. Miskolczy István. A. Arata: II processo del Card. Alberoiii. Piacenza, 1923. Collegio Alberoni. 253 1. A piacenzai Alberoni-kollégium kiadványai sorában megjelent e kollégium megalapítójának, Alberoni bíborosnak pőrét a vatikáni titkos levéltár adatai alapján részletesen tárgyaló munka, mely magyar vonatkozásai miatt is megérdemli figyelmünket. Ezek az adatok részben módosítják a Rákóczi és a spanyol udvar közötti összeköttetésről kialakult véleményünket. A spanyol örökösödési háborút befejező utrechti béke teremtette viszonyokat, melyek még inkább megbontották 28*