Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Arata; A.: Il processo del Card. Alberoni. Ism.: Lamacs S. 451

452 TÖRTÉNETI IRODALOM. Európa egyensúlyát, széles vonalakkal rajzolta meg a szerző-Az Itáliában túlsúlyra jutott Habsburgok hatalmi törekvéseivel szemben a kis pármai hercegség ura, Francesco Farnese, az egész Olaszország egyesítését tűzte ki feladatául. Hogy tervét előkészítse, titkos megbízással Európa majd minden udvarába elküldte ügynökeit, kik közül fényes tehetségével kivált a madridi udvarba került Giulio Alberoni. Ez V. Fülöp első feleségének halála után keresztülvitte, hogy Pármai Erzsébet, Ferenc herceg unokaliúga legyen Spanyolország királynéja. Ennek a nagyravágyó, uralomra termett asszonynak jóvoltából azután a legfőbb állami méltóságra jutott: a király első minisztere lett, sőt később XI. Kelemen pápa bíborossá is kinevezte. Nemrégen derült ki titkos levelezéséből. hogy magas állásában is megkapta követi illetményeit a pármai udvartól, amiért a legnagyobb körültekintéssel képviselte a. Farnesék érdekeit. Ezért kellett sokszor különböző s ellentétes végletek között mozognia, s ez magyarázza meg egész politikai magatartását. Mgr. Molinezt, a Rómából császári olasz területen át hazatérő spanyol követet az osztrákok Milánóban elfogták és iratait elkobozták, mire V. Fülöp elhatározta, hogy a török elleni hadjáratra szánt flottáját a császár itáliai birtokai ellen fogja küldeni, hogy a sértést megbosszulja és a török háborúban lekötött osztrákokat kiszorítsa Itáliából. A tizenkét hajóból és 8600 emberből álló spanyol flotta 1717 szeptemberében elfoglalta Szardiniát, amely hírnek hallatára a török számkivetésben tartózkodó Rákóczi levelet írt Cellamarehez, a párizsi spanyol követhez. Ebben a levélben Rákóczi felvetette a magyar-török-spanyol szövetség eszméjét és hangsúlyozta, hogy a körülmények sohasem kedveztek annyira a közös ügynek, mint akkor. Ez a levél vált későbben az Albeorni ellen indított pörnek kiindulópontjává. A levelet t. i. a bécsi udvar megszerezte, kinyomatta, s a császár római követe, Gallas gróf, bemutatta azt a pápának. Kelemen pápa és Alberoni között amúgy is feszült volt a Viszony, mert a pápa néhány hónappal előbb abban a reményben nevezte ki bíborossá Alberonit. hogy ez a spanyol flottát a török ellen fogja küldeni, ami nem történt meg. sőt ellenkezőleg, éppen a császárt támadta meg vele. Az 1718-1719-es évek folyamán Spanyolország hasztalanul küzdött a francia—angol—holland—osztrák négyes szövetség túlereje ellen. A nagyhatalmak végül is rábírták a gyönge Y. Fülöpöt, hogy ejtse el Alberonit, ki 1719 december 5-én parancsot kapott, hogy hagyja el Spanyolországot. Részletesen beszámol ezután A- Arata arról a hajszáról, melyet eddigi barátai indítottak Alberoni ellen, kit éppen V. Fülöp vádolt be Rómában. Hogy a pört kezdetben kíméletlen szigorúsággal folytatták ellene, az elsősorban XI. Kelemen pápának tulajdonítható, aki Ausztria támogatója volt