Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Bruckner Győző: Ferenc Ferdinánd trónörökös magyarországi politikai tervei. Ism.: Szelényi Ödön 439

439 TÖRTÉNETI IRODALOM. Bruckner Győző: Ferenc Ferdinánd trónörökös magyarországi politikai tervei. Miskolc, 1929. 75 lap. A két tragikus végű főherceg: Rudolf és Ferenc Ferdinánd alakja már régóta vonzza az írókat, de a komolyabb jellegű történetírás csak azóta fordul feléjök, mióta az összeomlás folytán a titkos levéltárak is megnyíltak és a két trónörökös életének, törekvéseinek és arcképének objektív megvilágítása a lényegesen megváltozott szellemi és politikai milieuban lehetségessé vált. Voltak hasonló vonások a két trónörökös pályafutása közt. Rudolf súlyos anyai terheltséggel lépett az életbe, Ferenc Ferdinánd életét pedig a tuberkulózis tette szerencsétlenné; mindaketten szembekerültek az uralkodó Ferenc József autokrata hajlamaival, de Rudolf mégis sokkal rokonszenvesebb és tehetségesebb, jellemében felemelő vonások is vannak, míg Ferenc Ferdinánd konok, erőszakos, felekezetileg elvakult, a nagy ősosztrák ideológiában élő ellenszenves jellem benyomását teszi ránk, melyért Klebelsberg Kuno gróf a Tisza Istvánról legutóbb tartott hatalmas beszédében méltán nevezett el magyargyűlölete miatt „sötét alaknak". Bruckner kitűnő műve nem akar kimerítő életrajzot vagy jellemrajzot nyújtani a szerencsétlen trónörökösről, hanem kitűzött céljához végig következetesen maradva politikai törekvéseit, kivált Magyarországra vonatkozó politikai terveit ismerteti gazdag forrásanyag alapján. Felhasználja éppúgy az elsőrendű forrásokat „Die grosse Politik der europäischen Kabinette" c. gyűjteményes munkát, vagy a Ferenc Ferdinánd intimusaitól (Czernin, Margutti, Kristóffy stb.) eredőket, mint a másodrendű összefoglalókat, mint pl. Sosnoskyt. Érdekesek Eisenmenger orvos feljegyzései is, melyekből kitűnik, hogyan alakította a tuberkulózistól való félelem a trónörökös jellemét: amennyiben még fanyarabbá, még bizalmatlanabbá tette, de ezt a munkát Bruckner még nem ismerhette. Bruckner alapos müvéből is kiolvashatjuk, hogy Ferenc Ferdinánd gyűlölettel és ellenszenvvel kezelt minden magyar kérdést és ha volt egyáltalán vezetőgondolata, ez a magyar önálló államiság tönkretétele volt. Legsúlyosabb ellenfelének gróf Tisza Istvánt minősítette, kinek határozottsága, erős magyar fajszeretete, politikai érettsége félelmetesnek tüntette fel a trónörökös előtt. Egyszer (<a világháború kitörése évében) azt a drasztikus megjegyzést tette róla, „hogyha Tisza Budapestről elindul, reszket már egész Bécs és ha Bécsben kiszáll, egész Bécs hasra omlik előtte". Bruckner részletesen ismerteti Ferenc Ferdinánd trónörökös reformterveit és azt a hatást, melyet reá Popovici Aurél 1906-ban megjelent munkája gyakorolt, melyben azt hirdette, hogy a monarchia jövőjét csak egy 15 nemzeti autonómiával bíró területből alkotott szövetséges állammá való átformálás biztosíthatja. Később azonban