Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - József főherceg: A világháború amilyennek én láttam. III. köt. Ism.: doberdói Breit József 440

440 TÖRTÉNETI IRODALOM. Ferenc Ferdinánd elejtette ezt a tervet és felkarolta a trializniust; mikor is a szlovének, horvátok, bosnyákok és szerbek új államot alkottak volna. Azonban csakhamar ezt a tervet is elejti, mert félti tőle Nagy-Ausztriának megalkotását. A továbbiakban Bruckner behatóan ismerteti a trónörökös kormányzati programmját (1912). El volt határozva reá, hogy a magyar koronázás előtt rendezi az összes függő kérdéseket, lehetőleg alkotmányos úton ("?), de ha ez nem sikerül, akkor az oktrojt választja. Ezért a programm megalkotásáért a koronázási hitlevélbe záradékot vesznek föl és annak harmadik pontját megváltoztatják. A koronázás legsúlyosabb feltételéül szabta volna Ferenc Ferdinánd a községenként! általános titkos választói jog bevezetését, azt remélte, hogy az ezen reform alapján összeülő parlament hajlandó lesz a lényeges alkotmányjogi változtatásokra. Egyébként egységes birodalmat (osztrák császárságot) tervezett, mégis a németség szupremáciájával, ami akkor Ausztria egyes nemzeteinek öntudatraébredése korában már régen túlhaladott álláspont volt! (A kormányzati programm ismertetése közben az értekezés következetesen használja a „korona" szót az uralkodó hatalom értelmében, holott a magyar közjog szerint e szó jelenti a magyar államhatalom alanyát: tehát a nemzetet és királyt együttvéve, de ez bizonyára a programmban van így, mely különben is tele van a magyar közjoggal szemben való botlásokkal.) Bruckner konklúziója, hogy Ferenc Ferdinánd kormányzati programmjának megvalósítása Magyarország alkotmányának teljes felforgatását jelentette volna és hogy a történelem nem igazolta volna Ferenc Ferdinánd „Nagy-Ausztriáját", hanem ha megvalósítani próbálja, az osztrák és a magyar monarchia ez esetben is összeomlott volna. Bruckner minden ízében komoly munkája az első monografikus mű irodalmunkban, mely Ferenc Ferdinánddal foglalkozik és az általa feldolgozott gazdag forrásanyagnál, helyes judiciumnál és objektív tárgyalásánál fogva mindig számottévő munka lesz ebben a körben. Szelényi Ödön. József főherceg, tábornagy: A világháború, amilyennek én láttam. Irta naplója és hivatalos akták alapján. Az aktaszerű anyagot összegyűjtötte és összeállította Rubint Dezső altábornagy. III. kötet. Az olasz háború, Poberdó, 30 melléklettel. Budapest. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. 1928. 822 nagyobb 8-rét oldal. Azok után, amit a Fenséges vir könyvének I. kötetéről a Századok 1927. évi 1—3. szániában, a II. kötetről pedig ugyanezen folyóirat 1929. évi 1—3. számában mondottunk, az előttünk fekvő III. kötetről nem túlságos sok a mondanivalónk. Tanulságos, tartalom, mesteri szerkezet és ragyogó stílus tekintetében ez a kötet is méltán sorakozik az előző kötetekhez,