Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Barkóczy Klopsch Béla: Der Heimzug der Armee des Generalfeldmarschalls von Mackensen durch Ungarn; nach dem Zusammenbruch. Ism.: Varga Endre 316

történeti irodalom. 317 főparancsnokság lojális igyekezete dacára — mindössze 15 napot engedélyezett s az ezen időponton túl visszamaradó birodalmi csapatok internálását rendelte el. A Balkán-félszigeten ekkor — november 1-én a Belgrád körül felvonult XI. hadsereg is az oláhországi megszállócsoport kötelékébe osztatván be — egy 9 hadosztály és 3 dandár erejű német hadsereg egyesült Mackensen vezértábornagy parancsnoksága alatt, ki — minthogy őt a fegyverszüneti szerződés reá vonatkozó pontjairól értesíteni e lázas napokban mindenki elfeledte —• csak november 10-én kezdte meg Oláhország kiürítését. Hazainduló serege november 19-én érte el Erdély határát, amikor a visszavonulásra engedett 15 nap már letelt s a közben az októberi foradalomnial kapcsolatban Magyarországon beállott változások az átvonulás számára igen kedvezőtlen helyzetet termetettek. Szerző itt kénytelen kitérést tenni annak a szánalmas és az országra nézve végzetessé vált kísérletezésnek bemutatására, melyet a Károlyi-kormány az entente jóindulatának elnyeréséért eredménytelenül folytatott (belgrádi egyezmény, november 13. stb.); majd azt a megalázó szerepet ismerteti, melyet a németek internálását követelő franciák haragjától s a Mackensen fegyvereitől egyaránt rettegő kormány tehetetlenségében végigjátszani kényszerült. A Franchet d'Esperey, Berthelot és Vix újabb és újabb erélyes hangú jegyzékére kibocsátott intézkedések, internálási rendeletek ugyanis csak arra voltak alkalmasak, hogy egyfelől a magyar népköztársaság gyengeségét az entente-nak elárulják, másfelől a sereg átvonulásának megzavarása, meglassítása, felbomlásának előmozdítása által a németekben Magyarország iránt keserű emlékeket hagyjanak vissza. A viszontagságos visszavonulás történetét összeállítva, Barkóczy több oly adatot talált, melyek a. vezértábornagy elfogatásának körülményeit kellőképen megvilágítják, bár azt, érthetőleg, minden részletében nem deríthetik fel. Mackensen kitartása révén — ki a spaai központi fegyverszüneti bizottság s a magasabb francia parancsnokságok közötti véleménykülönbségeket felhasználva, a Károlyikormány felszólításának ellenszegült, sőt szükség esetére a hazavezető vasútvonalak erőszakos elfoglalását helyezte kilátásba, — december közepéig a német Balkán-hadseregnek, a folytonos zaklatások dacára is, több mint fele túl jutott a magyar határokon. Ez arra indította Vix alezredest, a Budapestre küldött entente-misszió vezetőjét, hogy legalább a még visszamaradt csapatok hazajutását lehetetlenné tegye. December 14-én átnyújtott követelő jegyzékére a rögtön egybehívott minisztertanács Kunfi Zsigmond véleményével szemben — ki Mackensen elfogatását javasolta — úgy határozott, hogy Károlyi személyesen keresse fel a vezértábornagyot s bírja rá a fegyverlerakásra vonatkozó parancs ki-