Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Striedinger; Ivo: Der Goldmacher Marco Bragadino. Ism.: Kravjánszky Mór 310

310 történeti irodalom. 310. sebb körnek is érdekes olvasmánya lehet: a 200. lap egyik jegyzete idézi Diogenes Laertiosból, hogy Platon neve eredetileg Aristokles volt, csak oktatója nevezte el széles (platys) válláért Platónnak. Ugyanazon lapon elbeszéli, hogyan jutott Action, egy remek festménye révén, feleséghez. Ugyané lapon találom a könyv velejét; idézem: „Ahol a győztes atlétát ünnepelték: ott fontak koszorút a költő, az író, a művész homlokára is. Ebben van — művelődéstörténeti szempontból — az olympiai játékok egyik legnagyobb jelentősége." Mező dr. műve, objektíve megállapítva: élvezetes olvasmány; erkölcsi haszna jelentékeny; a tudásnak valóságos tárháza. Röviden: szép, jó, igaz. Kalokagathon és tudomány egyben. Kereszty István. Ivo Striedinger: Der Goldmacher Marco Bragadino. Archiv-kundliche Studie zur Kulturgeschichte des 16. Jahrhunderts. — Theodor Ackermann, München, 1928. 8-ad r. Kiadja a bajor állami főlevéltár az Archivalische Zeitschrift Π. pótfüzeteképen. — (IV. + 379 oldal.) A bajor állami főlevéltár igazgatója újra megajándékozta hazája történeti irodalmát egy értékes művel. Kultúrtörténeti kép az, amelynek főalakja korának egyik nagy csalója, az „aranycsináló" Marco Bragadino. A XVI. század felkelti az emberek érdeklődését az exakt tudományok iránt és általános a hiedelem, hogy lehetséges nemes fémeket állítani elő, aranyat vagy ezüstöt, még az akkori kezdetleges eszközökkel és nem nemes anyagból. Hogyne, mikor a középkor nagy lumenjei, mint Albertus Magnus,, Aquinói sz. Tamás, Roger Bacon. Parecelsus is lehetségesnek ismerik el és amikor II. Rudolf császárétól kezdve a fejedelmi udvarok majdnem mindegyikében ott találjuk az ingyen élő és sok vagyont és értékeket pusztító alkimistákat, akik keresik a minden betegség ellen jó „bölcsek kövét" és megtelíteni akarják a kincstárt, amely a XVI. században a spanyolt kivéve majdnem mindenütt üres. Az alkimisták között akadtak jóhiszemű emberek, akik kutatásvágytól hajtva, keresték a lehetetlent, de bizonyos, hogy legtöbbjük közönséges kalandor és csaló volt. Egy ilyen nagystílű világcsaló hű képét kapjuk Ivo Striedinger mesteri tollából. Marco Bragadino neve is tulajdonképen hamis. 1545—50 között Ciprus szigetén született és eredeti neve: Mamugná és urának, az utolsó ciprusi velencei kormányzónak, Marc'antonio Bragadinonak, mint patronusnak a nevét csatolja a magáéhoz: „Mamugná detto il Bragadino", majd ebből „..Bragadino detto il Mamugná" lett, míg végre egyszerűen „Bragadino"-ra nem vedlik át. Midőn 1570-ben Ciprust a török elfoglalja, sok görög család menekül Velencébe, hogy