Századok – 1929-1930

Értekezések - VISZOTA GYULA: Kossuth Lajos és a Pesti Hirlap 5

KOSSUTH LAJOS ÉS A l'ESTI HÍRLAP. £> úgy más, mint különösen vezércikk és Feuilleton (Értekező)1 nevezetű cikkekben az, hogy elsősorban az ország belső életének, a társadalmi életnek, a közigazgatásnak ügyei vizsgálat és ítélet alá vétessenek; igaz, képzelt, feltételezett vagy koholt hibák, gyengeségek és hanyagságok felfedessenek; ha célra vezet, fel fúvassanak; a törvényhatóságok, intézmények vagy egyes személyek kihágásai, visszaélései közöltessenek; mindezt pedig kevély dölyffel, a magasabb bölcseség nimbuszával és a reform javára közli és elemzi; a lakosság Bizonyos osztálya vagy egyes egyének törvényes jogainak és privilégiumainak megillető gyakorlatát kétségbe vagy legalább az igazságtalanság gyanújába hozza. Ezek az elmefuttatások, máshonnan vett cikkekből belekevert vagy hozzáfűzött magyarázatok, különösen ahogy a cenzúrának bemutattatnak, a közvélemény hajliászásának és előkészítésének szándékát és törekvését és a magát liberálisnak nevező s az ily néven ellenzéket képező politikai párt törekvésének a célhoz vezetését, végül a kedélyeknek a végletekig való felizgatását árulják el. Ezen irányzat kiváló kútfeje, a terv irányítója Kossuth Lajos, őt segíti több hasonló vagy majdnem egyenlő érzésű társ. Ettől a vezértől és ezektől a. társaktól mást nem lehet várni és a jövőben is alig lehet, annyira, hogy ily szerkesztőnek és ily segítőtársaknak az irányzata és a terve bensőséges, ami velőbe és vérbe ment át s úgy látszik, hogy az egyiket feltételezve, a másiknak is biztosan kell következni. Ha mindent, mi ez irányzatot elárulja és amit ebben a szellemben írnak, ki kellene törölni, tíz vezércikkből alig maradna egy; a Feuilleton legtöbb értekezését is vissza kellene utasítani; a törvényhatóságok lefolyásáról, tanácskozásairól és határozatairól szóló tudósításokból kevés maradna; végül a külföldi ügyekről közöltek legtöbbjét ki kellene javítani, nem keveset visszautasítani, úgyhogy a lap nem két, de alig fél ívet töltene meg; szóval a lapnak ilyen cenzurálása egyenlő volna az elnyomással. De ha az nem a cenzorra látszik tartozni, hogy ez vagy más laprész megtarfassék vagy visszautasíttassék, végül mégis törődnie kell vele, mielőtt azonban a cenzúrát így alkalmazná, bővebb és határozott utasítást kér. 1 Március 3-ika óta van e neve, addig csak vonallal van elválasztva nagyobbrészt a vezércikk alatt.