Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Vitéz Málnási Ödön: Hajduszoboszló története. Ism.: Császár Edit 303
történeti irodalom. 303 A liáború tartania alatt felmerült háborús költségeknek a fedezése — a már említett 5"182%-nyi adókból fedezett rész mellett — 53'092%-ban badikölcsönökből, 5'126%-ban külföldi kölcsönökből és 36"6%-ban függő kölcsönökből történt. Az a körülmény, hogy az összes nagy hadviselő államok közül Ausztria-Magyarország kényszerült legnagyobb mértékben igénybe venni a jegybankot, ez országok relatív tőkszegénysegének volt következménye és azt mutatja, hogy a teljesítőképességhez viszonyítva ezekben az államokban voltak a háború költségei a legnyomasztóbbaE Teleszky itt még egyszer leszögezi, liogy — főleg elvi szempontokból — helyesebbnek tartotta volna, ha az adójövedelmek emelését célzó törekvések erélyesebbek és következetesebbek lettek volna, — bár ezzel sem lehetett volna elérni a fedezeti módok arányának lényegesen kedvezőbb alakulását. Befejezésképen azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan alakultak volna Magyarország pénzügyei, ha a háború nem összeomlással végződik. Kiindul abból, hogy a háború utolsó 4 hónapjáról szóló zárszámadás a háborús kiadások figyelmen kívül hagyásával 493 millió K, azaz egy évre átszámítva, 1.478 millió Κ felesleget mutat, amihez még az állami üzemek 189 millió Κ feleslege járul. Ezzel szemben a háború utókiadásait az első időkben évi 31 milliárdra becsüli (amiből 1.356 millió a háborús kölcsönök kamatszolgálata). A fedezendő hiány tehát még évi 1.433 millió Κ lett volna, ami Teleszky szerint elő lett volna teremthető. Természetesen a háború végén fennállott infláció kiküszöbölése az államadósság óriási méretei miatt lehetetlen lett volna. Azonban az inflációnak az 1918 októberi nívón való állandósítása és az államháztartás. rendbehozatala ezen az alapon egyáltalában nem tartozott volna a lehetetlen feladatok közé. Nem szabad persze elfelejteni, hogy ez a prognózis egy status quo békeszerződést feltételez, mely Magyarországra semminemű terheket nem ró. Nincsenek belevonva a kalkulációba a háborúnak még ilyen aránylag kedvező módon való befejezése esetén is föltétlenül erősen az előtérbe nyomuló szociális nehézségek, illetve azok az igények, amiket ezek az államkasszával szemben támasztanak. Ennek dacára Teleszky becslése reálisnak tekinthető; mindenesetre sokkal inkább, mint Lotzé, aki azt tartja, hogy Versailles nélkül nemcsak a német államháztartás, hanem a német valuta is rendbejöhetett volna. Domanovszky Ákos. Vitéz Málnási Ödön: Hajdúszoboszló története. Kiadta Debrecen szab. kir. város és a tiszántúli református egyházkerület könyvnyomdavállalata. Debrecen. 1928. 8°. 36 1. Ez a kis füzet egyike azoknak az értekezéseknek, melyeknek megírása a magyar történettudomány szempontjából igen érdekes és értékes volt. A hajdúság, a hajdúvárosok a