Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Vitéz Málnási Ödön: Hajduszoboszló története. Ism.: Császár Edit 303

304 történeti irodalom. 304. XVII. és. XVIII. században fontos politikai tényezői az országnak és fejlődésük a magyar gazdasági életben ép oly jelentős, mint ennek ismertetése a gazdaságtörténetben. Szerző a történeti ismertetésben .egészen a neolit-korig megy vissza. A leletek nagy számából megállapítja, bogy a város mai helyén akkor is éltek. Az a feltevése, hogy Szoboszló helyén lett volna Etele székhelye, nem látszik valószínűnek. Bizonyítékul azt hozza fel, hogy még a XVIII. század végén is ismertek a környéken egy Etele völgyet, és hogy Priszkosz rétor leírása ráillik Szoboszló vidékére. Mi egyiket sem tartjuk meggyőző érvnek, az ásatások pedig e korra nézve eredménytelenek voltak. Már a honfoglalás utáni korra vonatkozik az a megjegyzése, hogy Szoboszló szláv telepítés lehetett. Az első Szoboszlóra vonatkozó adat a Váradi Regestrumban található, ahol egy birtokpör alkalmával szerepelt. Ezzel kapcsolatban a szerző kimutatja, hogy a helység Szabolcs vármegyéhez tartozott. Mivel ezt a kérdést ilyen értelemben tudtommal ő tisztázza először, nem ártott volna, ha a problémát jobban megvilágítja és érveit bővebben kifejti. A következőkben elmondja Szoboszló pusztulását a török időkben. A hajdúság letelepítésére vonatkozólag új adatokat nem ad. Különös kuriózumképen itt megemlítjük, hogy a hajdúság 1613-i névsorát nem ismerjük, mert az irat Csanády Sámuel főkapitány családjának kezén eltűnt, amennyiben pedig megvan, hozzáférhetetlen, mert a Csanádyak nem nyitják meg levéltárukat a kutatás számára. Ennek a levéltárnak minden bizonnyal értékes anyagát nem tudván felhasználni, lelkiismeretesen rekonstruálja szerző a város jegyzőkönyvének, a levéltáraknak és egykorú forrásoknak adatait. Legfontosabb forrása a jegyzőkönyv, amelyből igen becses adatokat közöl. Innen ismerjük meg a város belső szervezetét és a földbirtok felosztását. Nagyon érdekesen alakul ki ugyancsak a jegyzőkönyv alapján a város gondolkodásmódjának, morális struktúrájának a képe. Az összeírások adatainak felhasználá sával ügyesen szemlélteti a szerző a gazdasági élet süllyedő és emelkedő tendenciáit. A XIX. század gazdasági kríziseivel alaposan megismerkedünk, és hasonlóan jó képet kapunk a legújabb kor eseményeiről is. Szerző könyve végén melegen emlékezik meg a város hősi halottairól és, a kommunizmus áldozatairól. összegezve Málnási dr. eredményeit, elmondhatjuk, hogy munkája egyike napjaink legjobb helytörténeti monográfiáinak. Hibája, hogy aránylag igen nagy anyagot zsúfol össze párlapos értekezésében, és rövidsége néha már a világosság rovására megy. A szerző mindenesetre jól tenné, ha nagy tárgyi tudását egy koncepcióban, terjedelemben nagyobb lehetőségeket nyújtó munkában érvényesítené. Császár Edit.