Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Teleszky János: A magyar állam pénzügyei a háború alatt. Ism.: Domanovszky Ákos 296

történeti irodalom. 300. A bevételek alakulását a következő zárszámadási adatok mutatják: -il Az elsőrendű élei-Összes bevetelek : Millió Millió arany- miszerek indexe koronákban koronákban alapján átszámítva milliókban 1914/15 7.326 6.156 4.973 1915/16 12.144 8.206 4.975 1916/17 9.689 5.020 2.797 1917/18 14.490 6.356 3.300 1918. VII. 1 — X. 31. 6.802 2.596 1.212 Az 1914/15. évi költségvetés 2.264 2.264 2.264 A bevételek fluktuációja tehát nagyobb, mint a kiadásoké. A két első év tendenciája emelkedő, még a pénz belső vásárlóereje alapján számítva is, 1916—17-ben erős visszaesés mutatkozik s ezután ismét emelkedés. Az összes bevételekből esik (millió koronákban): 1Q1S VTT Az 1914/15. 1914/15. 1915/16. 1916/1917 1917/18. ? "χ év i költ-1 ~

Λ· " :ségvetée Kölcsönből eredő bevételekre 5.394 9.739 6.916 10.476 5.008 296 Üzemi bevételekre 758 1.051 1.090 1.429 660 807 Valódi állami bevételekre 1.161 1.306 1.568 2.474 1.098 1.152 Ez utóbbiakból rendes bevételek.... 1.121 1.247 1.368 2.160 1.051 1.147 (Az összeadásnál mutatkozó különbözetet az egyedáruságok folyó kiadásainak a bevételekből való levonása és a vámbevételek Magyarországra eső kvótaszerű részének hozzáadása egyenlíti ki.) Szóval a bevételek túlnyomó részét a kölcsönökből származó bevételek teszik. A valódi állami bevételek emelkedése csak az 1916-i adótörvények hatása alatt kezd jelentékenyebb méreteket ölteni, ami teljes mértékben először az 1917—18-i zárszámadásban jut kifejezésre. Aranykoronaértékben számítva, még ekkor is elmaradnak a valódi állami bevételek az 1914—15. évi költségvetés előirányzata mögött. A háború utolsó 4 hónapjában aranykoronában számítva ugyan meghaladják ezt némileg, de a belső vásárlóerő alapján számítva, még mindig messze mögötte maradnak. Teleszky számításai szerint a háborús kiadások 5182%-ban fedeztettek valódi rendes bevételekből, szóval 94818%-ban hiteligénybevétel útján. Magyarországon tehát nagyjából ugyanúgy alakult a helyzet, mint Németországban, ahol a háborús kiadások 6%-át fedezték adókból. Teleszky elmondja, hogy főtörekvése az volt, hogy legalább a háborús államadósságok kamatait fedezzék a rendes bevételek, azonban ezt a célt sem sikerült elérnie.