Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Divéky Adorján: A Lengyelországnak elzálogosított XVI. szepesi város visszacsatolása 1770-ben. Ism. Bruckner Győző 290

történeti irodalom. 293 II. Frigyes eleinte nern méltatta külpolitikai szempontból figyelemre. Mikor azonban Oroszországnak tett kötelezettségei elől szabadulni akart, már azon fáradozott, hogy Lengyelország megcsonkításával Oroszország és Poroszország területi igényei kielégíttessenek és e tervének keresztülvitelére egyenesen kapóra jött neki a szepesi városoknak a bécsi udvar által eszközölt reincorporatiója és bizonyos lengyel terület elfoglalása. A Lynar-féle tervezet, mely tulajdonképen a porosz király műve, már ez irányban igyekszik II. Katalint és az orosz külpolitikát befolyásolni. A porosz király szuggeráló befolyása folytán csakhamar II. Katalin is úgy tekintette az elzálogosított szepesi városok Magyarországba való bekebelezését, mintha ezzel Lengyelország integritása súlyos sérelmet szenvedett volna és mintha az incorporatio precedensül szolgálhatna Lengyelország további felosztására, illetve megcsonkítására. Hiába hivatkozott a bécsi udvar Magyarország történelmi jogaira és arra, hogy e terület felett a magyar király ius superioritása sohasem szűnt meg és hogy a többi elfoglalt szandeczi és nowytargi teriilet visszaadása tárgyában azonnal barátságos tárgyalásokat kezd a lengyelekkel, mihelyt a lengyel pártviszályok lecsendesednek, II. Frigyes és követei (különösen Benoît) fennen hirdették, hogy a szepesi városok elszakítása igenis Lengyelország területi épségének megbolygatását jelenti. Divéky részletesen és egyúttal éles iudiciummal is ismertette II. Frigyes aknamunkáját, amellyel elérte, hogy Oroszország is csatlakozott Poroszország álláspontjához, ezek most már azt hangoztatták, hogy mikép a bécsi udvar a szepesi városok visszavételével példát adott Lengyelország feldarabolására, akép ők is feljogosítva érzik magukat arra, hogy egy-egy nagy területet kihasítsanak Lengyelország testéből. Hiába hadakozott a bécsi udvar a tényeknek ezen helytelen beállítása és meghamisítása ellen és hiába dolgoztatta fel Mária Terézia levéltári anyag alapján a szent koronának a szepesi városokhoz való történelmi jogait, II. Frigyes önző, hódító politikája úgy állította be a bécsi külügyi politikát, mintha az idézte volna fel a szepesi XVI. város Magyarországba való bekebelezésével Lengyelország első felosztását. Hiába volt, hogy Ausztriának nem volt ez időtájban követe Varsóban és a csak 1779-ben ideérkezett Reviczky Károly báró már keveset tehetett e politikai célzattal terjesztett hírek megcáfolására, hiszen ekkor II. Katalin már csatlakozott a Lengyelországot felosztó tervezethez, melyet II. Frigyes és öccse, Henrik herceg készítettek elő sok ravaszsággal és politikai leleményességgel azáltal, hogy a szepesi városoknak Magyarországhoz való jogos visszacsatolását erőszakos és törvénytelen okkupálásnak minősítették.