Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Balogh István: Egy agg magyar színész életéből. Kiadta Barna János. Ism.: gr. 294 - Balogh István naplója. Kiadta Barna János. Ism.: gr. 294

294 történeti irodalom. 294. Divéky a befejező részben alapos áttekintést nyújt még arról, hogy a történelmi irodalomban milyen álláspontot foglalnak el az egyes történetírók a tekintetben, hogy tényleg felidézője volt-e az elzálogosított XVI. szepesi város reincorporatiója Lengyelország 1772-i első felosztásának, vagy sem. A porosz történetírók úgyszólván kivétel nélkül mentőakciót indítottak II. Frigyes érdekében és nem őbenne, hanem Ausztria e kezdeményező lépésében látják a közvetlen indító okát Lengyelország felosztásának. Az osztrák, lengyel, orosz és francia történetírók nagy része tárgyilagosabb álláspontot képvisel és nem keresi a szepesi városok visszacsatolásában Lengyelország bukásának közvetlen okát. Maga Divéky fején találja a szeget, mikor kimondja, hogy a lengyel szón levő szepesi városok reincorporatiójn nem volt előidézője Lengyelország 1772-i felosztásának, hanem csak alkalmas ürügyet szolgáltatott Poroszországnak és Oroszországnak és kiváltképen az intrikus II. Frigyesnek lengyel területek elfoglalására. Konklúzió gyanánt igen találóan így fejezi be a szerző értékes művét: „A bécsi udvar a szepesi városok elfoglalásával akaratlanul is elősegítette és siettette Lengyelország felosztását, anélkül, hogy tettének következményét előre látta volna." A munka rövid, de ügyes kivonatát adja a szerző német és francia nyelven is és így kutatásainak értékes eredményei hozzáférhetők lesznek a német és lengyel szakemberek számára is. Figyelemreméltó, hogy a terjedelmes és értékes jegyzetek után külön függelékben (149—169. 11.) közli a szerző azokat a becses okleveleket, melyeket ő a bécsi állami levéltárban felkutatott, vagy amelyek ma már igen nehezen megközelíthető publikációkban (pl. Szentpétervárott kiadott Szbornik stb.) napvilágot láttak. — Ε kérdéssel foglalkozó teljes bibliográfiát is nyújtott a szorgalmas szerző. Külön dicséretre méltó, hogy a munka kiadását lehetővé tette a Szepesi Szövetség Központja Budapesten és annak Miskolci Osztálya, a Magyar Tudományos Akadémia anyagi hozzájárulásával. A pamfletszerű, csehnyelvű és sovinisztikus, pángermán jellegű németnyelvű és magukat tanulmánynak mondó röpiratféléknek megjelenése után hálával tartozunk a szerzőnek, hogy munkájával ismét egy minden tekintetben komoly, alapos kritikával megírt szepesi vonatkozású monográfiával gazdagította irodalmunkat. Dr. Bruckner Győző. Balogh István naplója. Sajtó alá rendezte és kiadta Barna János. Makó, 1928. 8-r. 58 1. Balogh István: Egy agg magyar színész életéből. Sajtó alá rendezte és kiadta Dr. Barna János. Makó, 1927. Κ 8-r. 415 1. A Ludas Matyi-nok, a pesti magyar színház első eredeti bohózatai egyikének szerzője, Balogh István (1790—1873) vidéki