Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Divéky Adorján: A Lengyelországnak elzálogosított XVI. szepesi város visszacsatolása 1770-ben. Ism. Bruckner Győző 290

292 történeti irodalom. 292. Mária Terézia az államtanács, különösen Kaunitz javaslatára katonai kordont vonatott és vesztegzári állomásokat létesített. A katonai kordon nemcsak az elzálogosított városokra szorítkozott, hanem a császári sasokat még 1768-ban a nowtargi, czorozbnyi és szandeczi sztarosztaságokban is kitűzték. Seger alezredes, majd Török József tanácsos tettek az államtanácsnak jelentést, hogy a magyar határ l'Jjbélánál Magyarország rovására helytelenül lett megállapítva ós emiatt rendelte el Mária Terézia, hogy a fentemlített sztarosztaságok déli részét is a katonai kordonba kapcsolják. Lengyelország tiltakozása nem akadályozhatta meg a császári sasokkal való előrevonulást. Az új határ Nowy-Saczon túl egészen Mogilno községig terjedt. Török József lett a megszállott terület kormányzója „Administrator Provinciáé reincorporatae" címmel. A szandeczi és nowytargi sztarosztaságokat Fogarassy Pál, mint a helyőrség parancsnoka, 1770-ben november 24-én már Magyarországba kebelezte, úgyhogy ezzel a reincorporatióval Magyarország fennhatósága alá került 275 lengyel község, 7 város és 4 vár (Nowy-Sacz, Nawojow, Czorsztyn, Nowy-Targ). Utóbb (1772 szeptember 15) Török minden igyekezete ellenére e bekebelezés olyformán módosult, hogy csak a szepesi városokat csatolták Magyarországhoz, ellenben a vesztegzári vonalba eső szandeczi és nowytargi sztarosztaság a többi lengyel területtel együtt, mely a katonai kordonon belül volt, az osztrák örökös tartományokhoz jutott. Az elzálogosított szepesi városok ünnepélyes bekebelezése hazánkba 1772 november hó 2-án Iglón történt gróf Csáky János szepesi főispán és Jóny Tivadar, a XIII. szepesi város grófja jelenlétében. A bekebelezés ünnepélyes lefolyásának részletezését, amely a szepesvármegyei levéltárban lévő jegyzőkönyvek alapján ismeretes előttünk, nélkülözzük Divéky munkájában. Divéky behatóan foglalkozik azután az elzálogosított szepesi városok megszállásának világtörténelmi következményeivel és e téren tett kutatásai meglepő eredménnyel jártak. Tanulmány tárgyává tette II. Frigyes porosz király emlékiratait ós azok nyomán, valamint a bécsi állami levéltárban feltalált adatok alapján rávilágított arra, hogy a szepesi városok visszacsatolásának kérdése a diplomáciában is szerephez jutott. II. Frigyes élénk figyelemmel kísérte azokat az óvrendszabályokat s intézkedéseket, melyeket a bécsi udvar a szepesi városokban és Lengyelország egyes sztarosztaságaiban tett, hogy egyfelől a pestisjárványt, másfelől a konfederáltak és disszidensek, illetve oroszok harcait távoltax-tsa az országtól. A katonai kordon megvonását, a vesztegzári állomások felállítását, az elzálogosított szepesi városok bekebelezését és a lengyel kerületnek megszállását