Századok – 1929-1930

Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata - 257

Történeti irodalom. Doberdói Jireit József: A magyar nemzet hadtörténelme. I. rész: A honfoglalás; II. rész: Külföldi kalandozások a vezérek korában (898—970-ig). Két-két melléklettel. József főherceg előszavával. 8°. 230 1. Budapest, Athenaeum. Breit altábornagy neve nem ismeretlen a történelmi és a katonai irodalomban. Évek hosszú sora óta igen sok művel gazdagította irodalmunkat. írói működését a bámulatos fáradhatatlan ság, hazafiasság, történelmi emelkedettség, a tárgyilagosságra való sikeres törekvés, a stílus szépsége, műveinek példátmutató rendszeressége, gondolatmenetének fegyelmezettsége és átlátszó tisztasága jellemzik. Mostani művéhez az adatokat már évek óta gyűjtötte; a forrásokat nagy alapossággal és aggodalmas kritikával válogatta ki. A kritikus éles szemével és a tudós, lelkiismeretességével dolgozott fel minden eddig ismert, vagy hozzáférhető magyar, német, latin, görög, olasz, francia stb. forrásművet, kezdve Anonymus,nak, Kézainak, Márknak krónikáitól, Konstantinos Porphyrogennetos írásától, a legújabb történetíróinknak, közöttük Hóman Bálint és Gombos Albin minden dolgozatáig. Ezek előrebocsátása után Breit művét minden tekintetben jónak kell minősítenünk és készséggel írjuk alá József királyi hercegnek az előszóban olvasható eme szavait: „Emű mint olvasmány érdekfeszítő, végtelenül tanulságos, mint történelmi munka örökbecsű. Megtalálunk benne mindent, amit tudni jó és szükséges." Az első rész a magyarok eredetét, régi házaikat, a honfoglalás előtti kalandozásaikat, végül a magyar haza megszerzését ismerteti négy szakaszban és huszonhét fejezetben. Különösen megragadják figyelmünket a honfoglalás sztratégiai és taktikai leírásai, valamint a magyaroknak és kortársaiknak hadügyéről írt részletes ismertetések. A könyv második része — harminchat fejezetben ·— azokkal a kalandozásokkal foglalkozik, melyeket őseink nyugaton a Pyreneus-hegységig, délen Nápolyig és majdnem Athénig, északon Brémáig s keleten Bizáncig több ízben végrehajtottak, Árpád, Zsolt ée Taksony fejedelem idejében. Ebben a részben a riadei és az augsburgi hadi események leírása különösen érdekes. Mindkét részből megállapítható, hogy őseinkre, mint — úgyszólván — az akkori egész Európát bámulatba ejtő vitéz lovas népre büszkék lehetünk. Barátságukat az