Századok – 1929-1930

Értekezések - JANICSEK ISTVÁN: Új mondatfoszlányok a nomád magyar népről 225

tij mondatfoszlányok a nomád magvar népről. 233 szik egy „Kitäb masälik va mamälik" (így!) című könyvről,1 mint általa ismert forrásról. Tudjuk, hogy Ibn Khurdädbahnak, al Dsaihânî-nak az a könyve, melyben éppen a türk népekről s így a magyarságról szóló tudósítás is bennfoglaltatik, körülbelül a fentebb említett címet viseli homlokán. („Kitäb al masälik val mamälik" = „Az útvonalak és a birodalmak könyve." Amint látjuk, a közölt könyvcímek egyezése nem hajszálpontos.) Annak ellenére tehát, miszerint al Dsaihäni és Ibn Khurdädbah-on kívül még egy két arab geográfus könyvén ugyanezt a címet látjuk, ismétlem tehát, mindennek dacára feltehetjük, miszerint Sukrullah ismerte Ibn Khurdädbah-nak. vagy al Dsaihûnr'-nak ezen nagyhírű munkáját. S ha már most ezen feltevésünk mellé csatoljuk azt a körülményt, mely szerint Sukrullah török szövegében oly részeket is találtunk, melyek egyáltalában nem találhatók meg Muhammad 'Aufï említett szövegeiben (1. előbb, a szövegismertetést stb., stb.) úgy még inkább jogunk van kételkedni Marquart-nak azon állításában (1. előbb), miszerint Sukrullah „csupán" Muhammad 'Aufi-t ollózta ki. Igaz, hogyha ezen két keleti írónak nemcsak a magyarokról megemlékező szövegét vetjük egybe, hanem a besenyőkről, kaimäkok-rol, ghuz-okról, szeldsukokról3 (melyek az előbb említett „ghnz" türk néppel kapcsolatban kerültek be a szövegbe) és a többi türk törzsekről szóló részét is, úgy valószínűnek találjuk, hogy Sukrullah kompilációja semmi egyéb, mint Muhammad 'Aufï idevonatkozó sorainak kópiája, melybe azonban esetleg belecsusszant al Dsaihäni, vagy talán Ibn Khurdädbah (???) előbb említett könyvének egynéhány mondattöredéke. Ha megnézzük Muhammad 'Aufï és Sukrullah előbb közölt párhuzamos szövegében a vándorló magyarság nép-1 1. or. 9266. fol. 49. b. (töröknyelvü változat). A másik két perzsa kéziratban (or. 2775. föl. 18. a. és or. 1627. fol. 51. a.) a könyv címe még hanyagabb módon van feltüntetve: „Kita bal masälik ve kitäb al mamälik." 2 Érdekes, hogy Dsaihäni említett művét ily néven is emlegetik: „A Keleten íródott útvonalak és birodalmak könyve", melynek pendant-ja a „Nyugaton íródott útvonalakés birodalmak könyve" (Szerzője: al'A?ri.) Brit. Mus. 23,384. Plut. fol. 3. a. 3 Amint látjuk, a szeldsukokról szóló rész arra enged következtetni, miszerint a szövegben vannak újabb és újabb betoldáeok is. Ilyenek még: Dsingiz khän (a szeldsukok kivonulásával kapcsolatban említi Sukrullah), továbbá a rïïs népnél a 303-as évszám (hedsra) megemlítése. (Mindkét írónál.) Azonban, ha jól megfigyeljük az idevonatkozó szövegrészeket, megállapíthatjuk, hogy ezek az újabb keletű betoldások főleg oly türk törzsekkel kapcsolatban kerültek a szövegbe, melyek Kelet történetében előkelő szerepet játszottak. (Pl.: a ghïïz ok stb.)