Századok – 1929-1930

Értekezések - JANICSEK ISTVÁN: Új mondatfoszlányok a nomád magyar népről 225

232 janicsek istván. annak csak egy töredékét (az említett összetett mondatnak utolsó részét) tárják szemünk elé. Lehet azonban, hogy ebben az utóbbi esetben nem a szerzők, hanem a másolók okolhatók a szöveg fogyatékosságáért. Ugyancsak pontosabb munkára mutat a „nyáron-télen" kifejezés (1. a megfelelő szövegrészt Sukrullah fent közölt szövegénél). Ez ugyan burkolt formában megvan Gardîzînál, Muhammad 'Aufí-nál, továbbá Sukrullah-nak két british-museum-i perzsa kéziratában és Hammer perzsa szövegkiadásában1 is, azonban lehetetlen tagadnunk, miszerint a „nyáron-télen állandó" .... kifejezés precízebb az pállandó" . . .-nál. (1. fent a két párhuzamos szöveget, valamint az említett Gardïzï-szôvegeket stb.) Hasonlóképen teljesen újat mond a foglyok kezeléséről megemlékező rész is (1. fent), habár félő, hogy ebben a mondatban hiányzik valami, avagy esetleg a szerző (vagy a másoló?) félreértette az eredeti szöveget. Viszont, ha összehasonlítjuk a közölt két párhuzamos szöveget, látjuk, hogy Sukrullah kompilációjában több helyen kisebb-nagyobb terjedelmű űr tátong. Továbbá észleljük, hogy egy két mondat értelmét nem tüntette fel pontosan (Pl. „Ezeknek országa száz farszank" ehelyett: „Ezek országának terjedtsége szélességben és hosszúságban száz farszank"). Azonban azt is leszögezhetjük, hogy mindezen mondatrövidítésekben, illetve mondatátalakításokban a szöveg eredeti értelme ugyanaz maradt.2 Mindezek után bátorkodom szerényen megkérdezni az igen tisztelt olvasót: vájjon oly „sehr nachlässig" ollózta-e ki Sukrullah Muhammad 'Aufï-nak a türk népekre vonatkozó tudósításait, mint azt Marquart mondja? Továbbá, bizton állíthatjuk-e, miszerint Sukrullah csakis Muhammad 'Aufí-tól vette át szövegének boncolókésünk pengéje alatt fekvő részét? Ha az ismert szövegeket jól összehasonlítjuk, továbbá alaposan megrágjuk, minden jogunk meg van annak feltevésére, miszerint Marquart-nak e tekintetben sincs tökéletes igaza. U. i. Sukrullah-nak szóbanforgó két perzsa és egy töröknyelvű kéziratát lapozgatva észre vesszük, miszerint ez a perzsa író az imént említett három variánsban megemlék-1 Mindezekről a művekről gyakran szó esett. (L. előbb.) 2 Érdekes, hogy eem Muhammad 'Aufi, sem pedig Sukrullah eddig említett összes verziói nem emlékeznek meg a dsilah-τόΐ. Vájjon ennek oka csak a véletlen szeszélyes játékának tulajdonítható-e, vagy más körülménynek is?