Századok – 1929-1930
Értekezések - JANICSEK ISTVÁN: Új mondatfoszlányok a nomád magyar népről 225
226 JANICSEK ISTVÁN. Khalfa-nak silány földleírásából, a Dsihän Numa-ból van kiszedve, mely idézet azonban őseinkről még annyit sem mond, mint az imént említett töröknyelvü krónika. Ezen három szövegidézetért1 eléggé hálásak lehetünk Hammernek már csak azért is, mivel ezek voltak csaknem a legelső közzétett tudósítások2 , melyek keleti Íróknak a vándorló magyarságra vonatkozó híradásait a nyilvánossággal megismertették. Érdekes, hogy Hammernek — mint az említett munkájából kiviláglik — fogalma sem volt arról, hogy az általa közzétett keleti szövegek, három helyen is, megemlékeznek az „ősmagyarokról" ; ő a „maharkákat" valahol Kis-Ázsia határán kereste.3 1835-ben Pesten ismét Hammernek egy még most is használható munkája jelent meg; a „Geschichte des Osmanischen Reiches". Ezen hatalmas mű X. kötetében egy fejezet a türk törzsek rendszeres áttekintését tárgyalja4, ahol is a jeles orientalista többek között elmondja, hogy a „Sur les origines Russes" megjelenése óta felfedezte Dsemaleddin Muhammad 'Aufï-nak anekdotákat tartalmazó munkáját, melynek címe: Dsämi' ul hikäjät.5 Erről az anekdotagyüjteményről6 megjegyzi, hogy ezt hárman fordították török nyelvre, még pedig: Timur történetírója, Ahmed ibn Arabsäh, továbbá Nedsati, az ismert költő, végül pedig Sälih ibn Dselal. Hammer a legutóbbinak fordítását becsüli a legtöbbre, miért is átveszi tőle a türk népekre vonatkozó részt, melynek hű német fordítását adja az imént említett fejezetben. Ügy látszik, hogy ezen fejezet megírásakor Hammer már sejtette a „moharrika" nép mivoltát, mivel a német fordításban, zárójelben már magyarázni kezdi eme népnevet — igaz, hogy nem helyesen.7 1 Ezen részeket lásd: Sur lesorigines Russes: 108., 123—124. és 130. 2 A Dsihán Numa-nak egy igen rossz latin fordítása megjelent 1818-ban (M. Norberg). Itt a magyar törzsre vonatkozó részt az I. 513. olda'on találjuk meg. 3 1. Sur les origines Eusses 47. (Francia fordítás ) 4 Geschichte des Osm. Reiches etc. Χ. 681—688. 5 Ugyanott 683. 6 Az eredeti mű perzsa nyelven íródott. A IV. rész 16. fejezete a türk törzsekről is szól. Itt találjuk meg a nomád magyarokról szóló tudósítást is. 7 Már a 682. oldalon ezt mondja: ,Medschreke (von den Abschreibern in Moharrika verderbt)" .... A fent említett német fordításban pedig (687.) a „Mahrika" szónál zárójelben ezt mondja: „(Medschterike d. i. die Medschtereken.)"
