Századok – 1929-1930

Értekezések - JANICSEK ISTVÁN: Új mondatfoszlányok a nomád magyar népről 225

új mondatfoszlányok a nomád magyar nél'röi 227 Hammer előbbi két munkájának a türk népekkel fog­lalkozó szemelvényei a XIX. sz. második felében meglehe­tős érdeklődést keltettek. Különösen a „Sur les origines Russes"-ben közzétett Sukrullah-idézetek vonják magukra a búvárkodók figyelmét. így Chwolson1, De Goeje2 , Thury3 , Vámbéry", gróf Kuun Géza5 munkáiban elég gyakran ta­lálkozunk velük. Marquart híres munkájában" gyakran megemlékszik Hammernek a „Sur les origines Russes"-ben található per­zsa és török szövegidézeteiről, még pedig túlnyomólag Sukrullah tudósításairól, melyeket Marquart — mint az munkájából kétségtelenül megállapítható — csakis Ham­mernek előbb említett szentpétervári kiadványából ismert. Ezen perzsa írót elméleteinek — melyek egyike másika máma már teljesen elavultnak, illetve helyét meg nem állónak mondható — alátámasztására is felhasználja.7 Ugyancsak Marquart Sukrullah ibn Siháb-ról szólva többször ama meggyőződésének ad helyt, mely szerint: ez a perzsa krónikás nagyon hanyagul (sic: sehr nachlässig) ollózta ki Muhammad-i-'Auft-t,aki legközelebb áll (?!)lbn Rustahoz.9 (? !) Kétségtelen, hogy Marquart Sukrullah munkájának ide­vonatkozó részeit csakis a már gyakran említett Hammer­féle kiadásból ismerte. Aki csak húsz-harminc keleti kéz­iratot böngészett át, az igen jól tudja, hogy egy keleti munkáról nem lehet, sőt nem szabad bírálatot mondanunk akkor, ha azt egyetlenegy kéziratból, illetve ennek kiadá­sából ismerjük. Nem egyszer megtörténik, hogy 5—10 oly kézirattal rendelkezünk, melyek egyetlenegy krónikának variánsai (másolatai), de néha még ezen 5—10 kézirat bir­tokában sem vagyunk feljogosítva arra, hogy az illető mun­káról bírálatot, illetve Ítéletet mondjunk. Ezt az elemi sza­bályt még egy Marquartnak sem szabad figyelmen kívül ' Ibn Rustah, St. Petersburg, 1869. (Szöveg ée orosz fordítás, vala­mint forráskritika). 53., 54., 113., 116. stb. 2 L. De Goeje lbn Ruetah kiadását (142. 1.) 3 L. Thury idevágó cikkét a Századokban (XXX. évf. 9. f.) * „Magyarság eredete." Pest, 1882. 113. 1. 6 M. H. K„ 170. 1. β Osteuropäische und ostasiatische Streifzüge, Leipzig 1903. 7 1. ugyanott 516—517. 8 Előbb többször szó volt erről, a magyar őstörténetben nem jelen­téktelen szerepet játszó perzsa íróról, aki a XIII. sz. közepe táján írta a már szintén gyakran említett anekdotagyüjteményét. Ezután is gyakran fogunk róla megemlékezni (1. tovább). » Osteuropäische stb. Előszó XXX.; továbbá 516—517, 519 stb. 15*

Next

/
Thumbnails
Contents