Századok – 1929-1930

Értekezések - JANICSEK ISTVÁN: Új mondatfoszlányok a nomád magyar népről 225

Üj mondatfoszlányok a nomád magyar népről. 1825-ben a szentpétervári tudományos akadémia kiadványai között egy érdekes munka jelent meg, mely a következő címet viselte homlokán: „Sur les origines Russes." Ε dolgozat szerzője a fáradhatatlan orientalista, Joseph Hammer volt, aki ezen írásával — tudtán kívül — nem csekély szolgálatot tett a magyar őstörténelmi kutatásnak. Ugyanis a nevezett mű a rus (orosz) népről megemlékező arab, perzsa és török firkászok krónikáiból átvette azon tudósításokat, melyek a türk1

népre vonatkoznak. Ily módon — a francia fordítás kíséretében közölt — perzsa és török szövegek között, H. imént említett kiadványában, három helyen is megtaláljuk a nomadizáló magyarságra vonatkozó ama híradásokat, melyeknek egyik-másik mondata — minden valószínűség szerint — visszavezethető ama bizonyos ősforrásra, melynek nyomait felfedezhetjük Ibn Rustah, al Bakrï, Gardïzï stb. műveinek idevágó cikkelyeiben. A három rész közül az első Sukrullah ibn Sihâb ed Din2-nek Keleten előnyösen ismert perzsa krónikájából van kivéve. A második Muhammad Kätib „Dsämi' ut-tevârïkh"jából való idézet, mely azonban majdnem szórul-szóra ugyanazt mondja a volgamenti magyarságról, mint az előbb említett Sukrullah ibn Sihâb ed Din, egyszerűen azért, mivel a türk törzsekre s így az ősmagyarokra vonatkozó része is az előbbiből van kiollózva. Végül az utolsó töredék Hammer munkájában Hâdsï 1 A régi keleti források a rus (orosz) népet igen gyakran a türk törzsek között említik. 2 A krónika címe: Behdset ut-tevârïkh. Hâdsî Khalfa szerint (ed. Flügel, Leipzig, 1837, II. "3.) a hedsra 861. évében íródott (Kr. u. 1456—57.) Tizenhárom fejfzetre tagozódik. Az utolsó, oszmán-török történetet tárgyaló részben több helyen megemlékszik törököknek a magyarság ellen vívott harcairól, így — tizenkét sorban — a nikápolyi csatáról is. Századok, 1929. VII—VIII. füzet. 15