Századok – 1929-1930
Tárcza - K. Sebestyén József: Válasz és megjegyzések Varju Elemérnek a Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen-család története című műve illusztrációiról szóló bírálatára 212
£04 TÁRCA. renaíssancekori, sajátosan — bár nem szokatlan módon kialakult címerének pajzsa tényleg fekete. Ezen egyetlenegy, egészében hibás színezésű címer színadatával szemben áll az almakeréki boltzárókő festett vörös takarója, mely koránál fogva, kétségtelen bizonyíték a pajzs vörös színére. Az ottani predellacímer vörös pajzsa, vörös-arany takarója. Harmadszor pedig — ez már a renaissance címerre vonatkozik — a nagy építkező, tudós főúr, Bethlen Elek (1643 -96) két példányban elkészített, díszes, nagy, pergamentre írt és festett genealógiai táblája, melyen úgy az Apafi, mint a Bethlencímer pajzsa vörös1.1 A legrégibb színes Bethlen-címer pajzsa is vörös a XV—XVI. század fordulójáról való gógánváraljai templommennyezeten, mely most a budapesti Szépművészeti Múzeumban van elhelyezve.2 Varjú a Frank Bálint hibás színezésű XVIII. századi —· az erdélyi Siebmacherben ismertetett zászlaja által képviselt egyetlenegy egybehangzó adatok alapján, következőleg képzeli a középkori Apafi címert: feketében, jobbharánt állított ezüst -pallós, melyre a balsarokból előtörő arany sugarak esnek (!); sisakdísz a takaróba (!) tűzött, két lelógó fürttel kísért (!) álló szőlőlevél, természetes színekben; takaró (valószínűleg) fekete-ezüst. Tekintsünk most el a színekre vonatkozó —· a gyanútlan olvasót megtévesztő — mezőben hamis állításaitól, vizsgáljuk meg e képzelt, de semmivel sem bizonyítható címer leírását magát. 1. Nincs jelezve, hogy a pallós heggyel le, vagy fölfelé van-e a pajzsra helyezve; harántos elhelyezése a predellacímer szerint hibás, mert utóbbin a pajzstengelyen, cölöp helyén van. 2. A „sugarak" a leírásban meg kellett volna előzzék a pallóst, mert utóbbi az előbbiekre van helyezve. 3. Nem a „sugarak" „estek" a pallósra, hanem a pallos „esett" a sugarakra, ha már esésről egyáltalán szó lehetne; ilyen heraldikai kifejezés nincs, az esés nem ábrázolható. 4. Nem írja le a „sugarak" számát és formáját (egyenes, ékalakúak). 5. A „sugarak" kiindulási helyét a bal saroknak, tehát egy pontnak jelzi, holott ezek az egész sarokrészt elfoglalják. 6. Nem írja le, hogy e „sugarak" a pallos alatt áthatolva, az egész pajzsot betöltik. a bal vörös félben pedig hét ezüst bástya lebeg. Ezen egyetlen hibás Apafi színadat alapján a Siebmacher is több Apafi hibás címervariánst közöl. Bíráló a szöveget, úgy látszik, felületesen, vagy sehogysem olvasta el, ezért ír egvbehanzó adatokról és von le bizonyíthatatlan következtetéseket. Pedig eléggé figyelmeztető az 1282. évszámú, egész oldalt betöltő, légbőlkapott, ovális (!) pajzsú Apafi-címer (Taf. 15.). 1 Az egyik Bethlenben, gróf Bethlen Pál, a másik Keresden, gróf Bethlen Bálint tulajdonában van. Ε két táblát a címerekre nézve feltétlenül hitelesnek kell elfogadni, mert a fejedelmi kancellárián készültek, s készítőjük, az udvari címeríró, csak ismerte fejedelme — s Bethlen Elek is a saját címerét. 1 Kelemen Lajos: A gógánváraljai mennyezetfestménv készítője és l'o-a. Erd. Irodalmi í'zemle. V, 1—4. s ζ., 19. 1.
