Századok – 1929-1930

Tárcza - K. Sebestyén József: Válasz és megjegyzések Varju Elemérnek a Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen-család története című műve illusztrációiról szóló bírálatára 212

TÁRCA. 213 XV. század elejéről való Apafi címert sejtet) — s ezt az Apafi pajzscímer eredeti alakja ként így írja le: jobbharánt fektetett pallós, melyre a bal felső sarokból (a lenyugvó napból eredő) sugarak esnek. Mit Varjú a lenyugvó napból eredő (?) sugaraknak vél, nem más, mint a Becse—Gergely nemzetségnek a pajzs felső bal sarokrészéből előtörő, sugárszerűen rendezett hat aranyékből álló, ősi mesteralakja. A pallós pedig minden valószínűséggel uralkodóilag adományozott, bővítésül szolgáló címerkép, mely tígy látszik, csak az Apaflaknak szólt, a Bethleneknek nem.1 Ε mesteralakból később, a természetes ábrázolásra való törekedéssel címerkép — az ékalakú sugarak közti lángszerűek által meghatározott sugárcsoportozat lett:2 Nagyon téved Varjú abban is, hogy a Sye-család 1418. évi ármálisának címere kékben, leveles koronára balharánt állított, vértől csepegő pallós közel áll az Apafi-címerhez. Dehogy áll közel! A Sye-címernek lényege a pallós, az ősi Apafi címernek pedig lényege a mesteralak. A középkori sugárábrázolásnak tanulságos példája látható az 1431. évi Szarvasdi címeren.® Itt a sugárkéve egyes sugarai nem egyenletes elrendezésűek, s mind lángszerűek. Nem hasonlítanak sem a predellacímer, sem a pecsét egyenes, geometriailag rendezett ékalakjaihoz. Formailag is jelentéktelenebbek, mint az Apafi emlékeken levők, melyek imperialisan betöltik a pajzsmezőt és meghatározott számuk hat. # Bíráló az Apafi címer színeiről ezt írja: a színeket illetőleg kizárólag késői, XVII. századi adatokra vagyunk utalva, ám ezek egybehangzóan azt bizonyítják, liogy a pajzs fekete. Ezen egybehangzó adatokat egyes-egyedül Frank Bálint szászispán különben is hibásan színezett erdélyi országcímerű, 1686. évi zászlaja mutatja.4

Itt Mihály fejedelem 1 Keöpeczi Sebestyén József : A Becse-Gergely-nemzetség, az Apaíi-és a gr. Bethlen-család címere. Erdélyi Irodalmi »Szemle. V. évf., 1—4. sz., 72. 1. Ugyanezen értekezés az Erdélyi Tudománvos Füzetek sorozatában. 1928', 13. sz., 8. 1. 2 Különösen tanulságos példája látható ezen áta'akulásnak azon a XV. századvégi Apafi-Sírfedőlapon, melyet, Kelemen Lajos tanár, az Erd. Nemz. Múzeum Levéltárának vezetője Marosvásárhelyen, a ref. temetőben a beépítéstől mentett meg, s jelenleg az Erd. Nemz. Múzeum Régiségtárában van elhelyezve. Erd. írod. Szemle. V., 1—4. sz., 74. 1. mell., továbbá Erd. Tud. Ftek. 1928, 13. sz., 10. 1. mell. 3 Aldásy Antal: Címertan. VI. t., 15. á. 4 Ε zászló a nagyszebeni Rüstkammerben van. Címerét közii az erdélyi Siebmacher (Taf. 18., Text. 16—17. 1.), e mii szerint a címer a következő : Ovális, aranyszegélyű pajzs, fejedelmi koronával, Mezeje pajzsfő alatt hasított, aranyszegélyű, ovális, fekete szívpajzzsal ; ebben az Apafi-címerkép foglal helyet. A nagypajzs kék fejében arany nap és arany (!) félhold lebeg; jobb, vörös (!) felében (ezt a rajz kéknek színjelei) damaszkolt ezüst pajzs'ábból az erdélyi fekete sas növekedik;