Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Revue Historique 199

TÁRCA. 201 mány, amely különösen Bethlen diplomáciai tehetségével elért eredményeit domborítja ki. Legelőször fiatalságát ismerteti, amely Báthory Zsigmond udvarában, majd Székely Mózes, Bocskay István, Báthory Gábor mellett telt el, ahol a fiatal korátol fejedelemségre vágyó ifjú alapos bepillantást nyert a diplomácia műhelyébe és a hadvezetésbe, míg végre 33 éves korában fejedelemmé választották. Az első idők nehézségeit a bécsi udvarral szemben a törökökhöz fordulva hidalta át, amelynek eredményeként a nagyszombati békében (1615) visszakapja elvesztett várait, de a császár nem ismeri el fejedelemnek. Ezután azonban a törökkel kerül összeütközésbe Jenő és Lippa várak miatt és ugyanakkor az udvar is támogatja az el'eníeleit, akik el akarnák a fejedelmi székből üldözni, de Bethlen győz és megújítják a nagyszombati békét. Közvetlenül ezután sikerül békét közvetítenie a törökök és a lengyelek között, ami tekintélyét nagyban neveli. Az ellenreformációval szemben fellépő Bethlen első eredménye, hogy II. Ferdinánd elismeri fejedelemnek, majd a magyar viszoyok számára kedvező alakulása következtében hamarosan az egész felvidéket a kezében tartja és mint megválasztott, de meg nem koronázott király, a rendek által megajánlott penzsegítségre, a török és a nyugati hatalmak támogatására számíthat; ezt ugyan nem kapta mind meg, de az eredménytelen hamburgi tárgyalások után is felül tudott kerekedni és a nikolsburgi békében végül is Ferdinánd teljesíti minden követelését. — A továbbiakban Angyal részletesen ismerteti Bethlennek a nikolsburgi békét követő és egész Európára kiterjedő eredményes diplomáciai munkáját, amelynek végén Gusztáv Adolf felszólítja a lengyel trón megszerzésére, amiben azon-Bethlent 1629-ben bekövetkező halála megakadályozta. Bethlen véleménye megegyezett a Bocskayéval, hogy t. i. a független Erdé'y Magyarország védőpajzsa és ezt csak török segítséggel lehet elérni; végrendeletében is erre kéri a magyar nemességet. Befejezésül Bethlen összefoglaló jellemzését kapjuk. A „Chronique"-ban Ballagi Aladár haláláról emlékeznek meg, ismertetve munkásságát. 159. kötet. 1928. szeptember—december. Antoine Degert: Une ambassade périlleuse de Françoise de Noailles en TurquL François de Noailles konstantinápolyi követségének előzményeit, Noailles szerepét tárgyalja (1570—1574), miközben megvilágítja a francia-török összeköttetéseket.