Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Proesler; Hans: Die Epochen der deutschen Wirtschaftsentwicklung. Ism.: Ila Bálint 186

186 TÖRTÉNETI IRODALOM. 186 Kolozsvár és Noto közt a levélváltás hamarosan élénkké vált s — bár utóbb ellanyhult — hosszabb-rövidebb szünetekkel harminc éven át tartott. Különösen 1877 és 1887 közt érkeznek sűrűn Cassone előbb német-, azután olasznyelvű sorai. Ez időközben ugyanis Meltzl Összehasonlító Irodalmi Lapok, majd Acta Comparationis Litterarum Universarum címen, Kolozsvárott, folyoiratot szerkesztett, mely a maga nemében úttörő fontossággal bír. Lipcsei tanárának, Johann Minek­witznek példájára a goethei Weltliteratur kialakulását akarja benne elősegíteni s időrendi egymásutánban három eszköz­zel véli e célt elérhetni. 1877—78-ban egy európai műfordítási irodalom megszervezésével próbálkozik; 1878—81 közt főleg összehasonlító irodalmi tanulmányokat közöl; 1881—88-ban végül mindjobban a folklore területére specializálódik. Cassone e nemzetközi jellegű folyóiratnak leghívebb kül­földi munkatársai közé szegődik. Főleg Petőfi-fordításokat közölt Meltznél s a Kastner által közzétett huszonöt Cassone­levél is főleg rajongással szeretett költőjük körül forog. Cassone gyakran kér tanácsot Meltzltől; adatokat, kiadáso­kat, életrajzokat, méltatásokat, útbaigazításokat vár tőle Petőfire vonatkozólag. Meltzl pedig mindig készs.égesen segít­ségére van munkájában. Számtalan értékes szívességét Cas­sone azzal viszonozza, hogy összeállítja részére az addig Olasz­országban megjelent Petőfi-fordítások bibliográfiáját; tájé­koztatja őt újabb fordításokról, újonnan megjelenő olasz könyvekről, s a kiváló olasz kritikusok, írók, fordítók egész kis raját szerzi meg a kolozsvári folyóirat munkatársaiul. A teljes olasz Petőfi kitűnő fordítójának e levelei azonban nemcsak egy egész élet lelkes munkáját tárják elénk, hanem élénk fényt vetnek a szerencsétlen költő kedvesen szelíd természetére, valamint jellemzők arra a visszhangra is, melyet Meltzl Hugó folyóirata Olaszországban tudott kelteni. Zambra Alajos. Proesler, Hans: Die Epochen der deutschen Wirtschaftseiit­wicklung. Nürnberg, 1927. Krieche & Co. 8. 173 1. A megoldások, melyek a gazdaságtörténetet korszakokra akarják osztani, nagyobb részben a nemzetgazdászok s csak kisebb részükben a gazdaságtörténészektől indulnak ki. A két tudomány tárgya közös: a gazdasági élet mindenkori alaku­lása, lefolyása, nézőpontjaik azonban s ennek következtében eredményeik is nagyon eltérők. Míg a nemzetgazdaságtan a gazdasági életben elsősorban a kollektív jelenségeket veszi szemügyre s ezeket legjellemzőbb formáikban típusokká emelve alkotja meg elméleteit s a gazdasági élet tisztán fogalmi alapon nyert felosztását, addig a gazdaságtörténet kiindul az egyes, individuális eseményekből, ezeket időben s területileg is elhatárolt egységen vizsgálja s a való tény-

Next

/
Thumbnails
Contents