Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Bruckner Győző: Kray Jakab. Ism.: Váczy Péter 175

TÖRTÉNETI IRODALOM. 175 hatott volna. A munkának reklámszerű és üzleti vállalkozás jellegű voltát legjobban bizonyítja az az 57 csoportkép, ame­lyen a város 32.000 lakosából mindössze csak 1123 ember A s 6 ló szerepel. A kiadóeég kétségtelenül teljesítette ígéretét, amikor ezernél több „nevezetes" ember fényképét leközölte, ígéretének másik részét a „Szentes város társadalma" cínaű fejezetben váltja valóra, ahol foglalkozási ágak szerint apró betűkkel szedve 8 oldalon közli a neveket; utána az illető élet­rajzát, kitüntetéseit, vagy ·— ha más érdeme nincs — pontos lakása címét. Ezen fejezet címének meghatározásánál, ha na­gyobb nyíltsággal jár el a szerkesztő, az „Előfizetők névsora" címet adhatta volna. Ezzel a több ezer példányban megjelent és elkelt munká­val a magyar monografikus irodalom semmit sem nyert, a kiadóvállalata, valószínűleg annál többet. A legsajnosabb, hogy éppen azok, akiknek kötelességük lett volna megakadá­lyozni, hogy az üzleti vállalkozás belekontárkodjék a magyar helytörténetírásba, Csongrád vármegye és Szentes város veze­tői, odaadták nevüket, mint a monográfia írótársai és tekin­télyükkel elősegítették, hogy ez a munka megcsúfolja a ma­gyar történettudományt. Egy alföldi város történetének megírása nehéz és sok időbe kerülő feladat, okleveles anyagának szétszóródottsága és elveszelődése miatt. Azonban bármennyi oklevél veszett is el, maradt annyi, hogy azoknak összegyűjtése sokkal telje­sebb képét adná a város fejlődésének, mint az eddigi mono­gráfusok legtöbbször csak a kiadott forrásanyagra támasz­kodó munkái. Szentes város történetére is elég bő anyag talál­ható szétszórtan úgy a közép-, mint az újkorból. (Az Országos Levéltár különböző osztályaiban és részeiben, a Nemzeti Mú­zeum és a jászói konvent levéltárában, a Keglevich-, Fes.te­tich-, Péchy- és Kállay-családok levéltárában.) Ezeket az ada­tokat ismerve, nem kellett volna Nagy Imrének százados ug­rásokat csinálnia. A hódoltság korának összeírásaiból meg­láthatta volna, hogyan tevődött össze Szentes lakossága a kör­nyékbeli elpusztult falvakból és hogy a ma is élő szentesi jobbágy családok (Csurai, Tésj, Fekete stb.) a középkortól kezdve a mai napig kiállották a sok háborút és pusztítást. Szentes városa sokkal nagyobb érdemeket szerzett volna, ha a saját szétdobált levéltárát rendbehozatva, összegyűjtötte és feldolgoztatta volna a város történetére vonatkozó szétszórt becses adatokat. Fekete Nagy Antal. Bruckner Győző: Kray Jakab. (Székfoglaló értekezés.) A M. Tud. Akadémia kiadása. Pécs, 98 old. A morva származású késmárki bíró életrajza nem any­nyira pszichológiai tanulmány, mint inkább az egyszerű pol­gárból diplomatává nőtt Kray politikai működésének, sike-

Next

/
Thumbnails
Contents