Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Taubert Ernő: A katonaság elszállásolása és ellátása Somogy vármegyében a XVIII. század első felében. Ism.: Varga Endre 176

176 TÖRTÉNETI IRODALOM. 176 reinek rövidre fogott története. A szerző ebben a munkájában is az individuum életéből az összefoglaló, nagy motívumokat fejti fel, az köti le érdeklődését, ami a közre, az egész nemzet történetére hatással volt. Így állítja Kray alakját Késmárknak a magánföldesuraság ellen vívott küzdelmébe, így rajzolja meg a diplomata felívelő pályájának egyes állomásait, életét és halálát fejedelme, Rákóczi szolgálatában. Mondanom se kell, hogy könyve számos becses gazdaság- és művelődéstörténeti, a jogfejlődésre vagy az államra egyaránt értékes anyaggal gyarapítja tudásunkat. Thököly István javainak konfiskálása iskolapélda a kamara financiális üzelmeire, a sokszoros zálogolások által előidézett kuszált jogi helyzetre. Adatokat találunk Késmárk kölcsönügyleteire (41. 1.), egy felvidéki várkastély tartozékaira, a polgárok megyei adóztatására (46. 1.), a porta-adóra és a katonaság garázdálkodásaira nézve (48. 1.) éppen úgy, miként a Szepességnek Rákóczi szabadságharcával szemben tanúsított ellenséges magatartására vonatkozólag (56. 1.). Megismerjük Rákóczi pénzügyeit; Kray számadásai képet adnak nemcsak az élénk váltóforgalomról, hanem a Lengyel-, Francia-, Svéd-, Poroszországból és Hollandiából szállított hadicikkekről is-Kray rendezte a lengyel postaviszonyokat, ő értékesítette a fejedelem hegyaljai asszúborait (69. 1.). Az ízlésesen kiállított könyvet két képmelléklet díszíti. Váczy Péter. Taubert Ernő: A katonaság elszállásolása és ellátása Somogy vármegyében a XVIII. század első felében. Pécs, 1928, a Dunántúl Egyetemi Nyomdája. 59 1. A III. Károly alatt bekövetkezett hadsereg-refoi'm nagyobb számú haderő Magyarországon való állandó tartózkodását rendszeresítette s minthogy a belső háborúk elcsendesedése után igen megfogyatkozott erődített helyek a felemelt létszámnak csak egy kisebb részét fogadhatták magukba, a katonaság — főleg a várakban tartósan nem szállásolható lovas fegyvernemek — elhelyezésére a falu, a jobbágy háza használtatott fel. A beszállásolás állandósulása, a katonai és polgári hatóságok között fennálló ellentétek által is megneheztíve, a vármegyék részéről különleges intézkedéseket igényelt s az adózó nép számára újabb terheket jelentett. Ε körülmények a kérdésnek a hadtörténelmi szempontokon kívül, egyébként is nem csekély érdekességet kölcsönöznek, amennyiben a csapatok elhelyezésének adminisztrációja, az e célra szükségképen kifejlődött szervek működése a közigazgatás-történet körébe is beletartozik, másfelől a beszállásolás, mint a jobbágyság újabbkori történetének egyik mellőzhetetlen tényezője, átlalános gazdaság- és társadalomtörténeti szempontból is figyelmet érdemel.