Századok – 1929-1930

Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata - 139

148 GLASER LAJOS. említi I. Lajos 1355. évi oklevele Szentjakabfalvától északra.119 majd Csabánál az esztergomi káptalan 1274. évi oklevele.1

'0 Dorogtól északra Szentistván és Tokod 1181. évi határjárása szól róla,12

1

majd Dorog 1297. évi határjárása.12

2 Csupán egy főút szelte át a Dunántúl területét a tatárjárás előtti korban, anélkül, hogy Esztergomot érintette volna. Ez volt az osztrák történeti ós földrajzi irodalomban jól ismert12

3

Bécs—Bécsújhely—Sopron—Körmend—Pettau vonal, mely a Semmcring-út használatba vétele előtt a bécs—velencei forgalom fővonala volt. Tisztán tranzitóforgalma lévén, nem esett az útkényszer alapjául szolgáló törvény hatálya alá· Bécsből Bécsújhelyen és Nagymarton városán1

2

' át ment az út Sopron város vámjához.12

5

Említi Ágfalvánál IV. László 1279. évi oklevele.12

0

Sopronból Nyék és Haracsány vámján, Kőszeg városán, Szombathely város vámján és Körmend városán át12

7

a Rábához ér, melyen átkelve, egyes.iil a fejérvár— pettaui úttal. Sopron és Kőszeg közt említi egy 1240. évi oklevéltöredék,12

8

majd Rozgonyi Simon 1410. évi oklevele,129 továbbá IV. Béla 1263. évi oklevele.13

0

Pőse határában Nagymartom Pál 1333. évi oklevele szól róla,13

1

míg Kölkednél II. Endre 1221. évi oklevele említi.13

2 b) A Dunántúl főbb útjai a tatárjárástól a mohácsi vészig. A tatárjárás után IV. Béla az ország várvédelmét tartván szem előtt, megalapítja Budát. Az új város negyven év múlva már veszedelmes ellenfele Esztergomnak, száz év múlva pedig már jelentéktelen városkává törpül mellette a régi főváros.1

'3 Ennek a szinte amerikai ízű fejlődésnek főoka az útkényszer. Ez ugyan Esztergomnál is megvolt. De amíg a régi fő-119

Fejér: IX. 2. 379: „viam magnam Strigoniensem." 120

Fejér: V. 2. 160; Wenzel: IX. 574: „magnam viam per quam itur de Strigonio in Budám." ízi Wenzel: VI. 147: „magnam viam per quam itur versus Budám." 122

Wenzel: X. 286. 123

H. Simonsfe'.d: Der Fondaco dei Tedeschi in Venedig, Stuttgart 1887. II. 98; Krobs: Länderkunde der österreichischen Alpen 1913. 231. eld. 124

Csánki: III. 594. 125

Csánki: III. 595-7; Fejér: Χ. 1. 741—5; IX. 2. 141. 120 Wenzel: IX. 224. 127

Csánki: III. 622, 609; II. 724—5; 729, 723—4. 128 Fejér: IV. 2. 527: „via magna in qua ad Suprunium itur". 129

Sopron m. okltár. I. 623. "ο Wenzel: VIII. 53: „stratam publicam Supruniensem". 131

Hazai okmtár III. 115. 132

U. ott: VI. 14. 133

L. Pór Antal fenti munkáját. M. Gazd.-tört. Szemle 1904. évf 161-205.