Századok – 1929-1930
Értekezések - GLASER LAJOS: Dunántúl középkori úthálózata - 139
DUNÁNTÚL KÖZÉPKORI ÚTHÁLÓZATA. 149 városnál hosszú fejlődés kellett ehhez, addig Buda privilégium formájában egyszerre megkapja. Ez valószínűleg még IV. Béla uralkodása alatt történt. Oklevelünk, sajnos, nem maradt fenn, mely erről tanúskodna,, de Róbert Károly 1336. évi oklevele a brünn—budai út szabályozásánál világosan utal erre.13, 1 Ezt az útkényszert későbbi királyaink is annyira tiszteletben tartották, hogy az annyira pártfogolt nagyszebenieknek és pozsonyiaknak is Budán át kellett a tengerhez járniok.13 5 Csak amikor olyan nagy lesz a győr—budai út forgalma, hogy az erdélyi és moldvai marhák Budán át Bécsbe való hajtása akadályozza azt, engedi meg 1372-ben Nagy Lajos a Bécs felé menő szebenieknek Buda elkerülését.1 3 " _ A íőútv ο η alak _ennél fog ν a részben -irányt—változtatnak, részben újaknak adják át helyüket. Csupán az erdélyi utak és a hj jrinTj^Jj^tjaTr^ régi vonalukat, d e ut óbbi elő bbiek kárára kibővül a buda—esztergomi vonallal. A régi báranyai út ercsi—esztergomi szakaszáról elterelődik a forgalom Ercsi—Tétény—Buda irányában, míg az ola«z és a tengerparti út Fejérvárról a Velencei-tó mellett Budára visz.13 7 A buda—bécsi út győr—budai szakasza megváltozik és Esztergom helyett Bicske, Bánhida. Kocs, Bana, Bőny vámokon megy át.13 8 Ezt említi Igmánd mellett Csanak puszta határabán IT. Endre 1235. évi oklevele,139 majd IV. Béla 1257. évi oklevele.14 0 134 Dipl. eml. 1. 344: „Que omnia loca tributorum tam civibus Brunnensibus de Begno Bohemie, q.uam nostrie civibus Tyrnauensibus referentibus scimus esse a tempore Bele líegis institute, legittima et omnino fore iusta." 135 Zimmermann: II. 337—9; 354; 361; III. 4—5; 128—9; 388—90; Fejér: IX. 4. 50^ 227—8; 234-5; IX. 7. 297-300. Pozsonyra: Fejér: IX. 3. 532; IX. 7, 198—9. Az előző oklevél nem szól a budai harmincadról, do szószerint megegyezik a második oklevéllel egybehangzó 1366-os oklevélpéldány második felével. Tehát vagy Fejér felejtette ki — midőn az 1498. évi átírásból lemásolta — a budai harmincadról is szóló bevezető részt, vagy már az 1498-as oklevélből is hiányzott. A második oklevélnek viszont két eredeti példányát ismerte Fejér. Az egyikben — amit közöl — Buda helyett Záráról van szó, a másikban — mint a jegyzetben említi — a „Jadra" szót áthúzták és „Buda"-ra javították. így került azután bele a köztudatba, hogy a pozsonyiak Budát mellőzve jártak az Adriára. 136 Zimmermann: II. 393—4. 137 Szamota: 100—5 (Pettau—Fejérvár—Buda); 132—41 (Zengg— Modrus—Zágráb—Fejérvár—Buda) ; 490 (Pettau—Vasvár—Veszprém—Fejérvár— Buda); Pór Antal: Anjouk kora, Szilágyi: A magvar nemzet tört. III. 368 (Zengg—Zágráb—Buda). 138 Csánki: III. 320, 494, 504. 494, 546. Hédervárvscs. okltár: II. 403; általában az útról: Endlicher: 605; Fejér: V. 3. 414. 139 Wenzel: VI. 567. 140 Wenzel: VII. 457.
