Századok – 1929-1930

Értekezések - KASTNER JENŐ: A Kossuth-emigráció keleti tervei Giacomo Durando irataiban 129

KASTNER JENŐ: A KOSSUTH-EMIGRÁCIÓ KELETI TERVEI. 133 November végén megérkezik a többi három hajó a Bosporushoz, s akadálytalanul folytatja útját Galacba. Itt a szárdiniai konzul jelenlétében kirakják a ládákat és a moldvai vámhivatalnál helyezik letétbe. Azonban egy olyan kikötőben, hova rendesen csak üres hajók érkeztek gabonarakományért, okvetlen fel­tűnést keltett egy nagy szállítmány érkezése, melynek súlyos, kátránnyal átmázolt ládáit daru hiányában nehezen cipelték a munkások partra. A nem gabona­vásárló idegenekről is suttogtak a városban. Így nem is volt szükség a galaci prefektus besúgására, hogy az osztrák internunciatura tudomást szerezzen a gyanús szállítmányról. Különben is, az osztrák követség szem­fiiles kémszolgálattal rendelkezett. Valahányszor pél­dául Klapka — mondja Durando — a dunai hercegsé­gekbe érkezett, csak maga nem vette észre, mennyire nyomában vannak az osztrák kémek, kik még Cousával folytatott titkos tárgyalásairól is tudomással bírtak. Prokesch-Osten osztrák internuncius, amint neszét vette a szállítmány tartalmának, a Portától annak azon­nali szekvesztrálását kérte. De a porta a Durandoval folytatott tárgyalások alapjára helyezkedve, nehézsége­ket támaszt. Erre Prokesch-Osten ílenry Bulwer, angol követ segítségét kéri a kelet békéje ellen készülő merény­let megakadályozásában. Ez Durandoval történt rövid és sikertelen jegyzékváltás után a francia porosz követek segítségét nem tudván megnyerni tézisének, gyors lé­pésre határozta el magát. Öuzától azt követeli, hogy a galaci vámhivatalnál elhelyezett fegyvereket azonnal szolgáltassa ki. Cuza, mint már az első évben is, nagyon kétértelmű szerepet játszott. Az olasz diplomácia által támogatott magyar tervből igyekezett hasznot húzni, titkon Bukovi­nára és Erdélyre sandított. De nem akart semmit sem kockáztatni, annál inkább nem, mert látnia kellett, hogy a francia diplomácia, ez ügyben nem hajlandó magát hivatalosan exponálni. így könnyen engedett a követelésnek, csupán azt a föltételt szabván, hogy a fegyverek szállíttassanak vissza a feladó cégnek. Henry Bulwer ily értelmű kötelezménye ellenében az angol tengerészet két hajója — a Psyche és Brittish — a fegyvereket visszaviszi Konstantiná­polyba és az angol "követség előtt vet horgonyt. A december elején Konstantinápolyim érkező

Next

/
Thumbnails
Contents