Századok – 1927-1928

Történeti irodalom - Loon; H. W. van: Az emberiség története az ősembertől napjainkig. Ism. Török Pál 82

TÖRTÉNETI IRODALOM. 83 telensége, az angol munkásmozgalom 1848 előtt csak „a rossz vezetés miatt" nem idézett elő forradalmat. — Mi kétségbeesnénk az emberiség jövője fölött, ha nem tudnók, hogy mérhetetlen forradalmak mentek végbe békés líton, mint pl. az angol jobbágyság megszűnése, hogy a magyar jobbágyfölszabadításról ne is beszéljünk, hiszen az nem alakította át az emberiség történelmét... Krisztus korát két költött levélben jellemzi, ez a fejezet Wilde Salomejának drámai erejével talán nem is akart versenyezni. Savonarolát egy vonás jellemzi: gyűlölt mindent, ami szép. Szerinte régebben a nemzetiségi különbségnek alig volt fontossága. Ez általában elfogadott nézet, pedig a középkori ember nem is tartotta értelmes embernek, aki valamit nem tudott „inagyarán", „deutlich", „franchement" stb. megmondani, föllázadt az idegen uralom ellen a hideg Angliában csakúgy, mint a forró szicíliai vecsernyében... Mondom, van sok minden, amit mi máskép adnánk elő, — minket nagy szakadék választ el a szerzőtől... Viszont mi is legyőzhetetlen nehézségekre bukkannánk az újkor történelmében. Eszméket megértetni, külpolitikai bonyodalmakat, társadalmi küzdelmeket egy-két rembrandti vonással jellemezni végtelenül nehéz. Ebben az újkori részben van Loon könyvét élvezheti az, aki több adatot ismer az újkor történelméből, mint amennyit a szerző közöl, de az ifjúság, azt hiszem, itt fárasztónak fogja találni az olvasást. Lehetne a szerzővel szemben fölhozható kifogások számát szaporítani, meg is érdemelné, mert csak az ilyen nagyszerű könyvek érdemlik meg, hogy a kritika velük behatóan foglalkozzék, de fölösleges, aki meg tud békülni van Loon irányával, mely H. G. Wellsével csaknem közös, az túlteszi magát az árnyékban maradó apróságokon. A fordítóval szemben is vannak kifogásaink. Általában könnyed stílusa van s az megfelel a műnek, de sok helyt fölöslegesen idegenszerű és pongyola; ennél is súlyosabb dolog, hogy nem ismeri a történelmet. Egyedül az ékiratok magyarázatánál vettem észre, hogy a könyvet „átültetni", nem pedig egyszerűen lefordítani akarta, és még ott is angolosan sh-nak írja a magyar „s" hangot. A neveket általában magyarosan írja, nem értem, miért írta V. Károly nénjét Margarétának, — nem értem, miért ír Danzing, Lion, Ganea városról (Danzig, Lyon és Kánea helyett), csak a történelemben való tájékozatlanság magyarázza Montesquieu perzsa leveleinek „perzsiai" levelekké változtatását, „Aragói" Ferdinánd, „Hajós" Henrik (Aragóniai és az általánosan elfogadott Tengerész név helyett) nevének írását, valamint dr. Fülöp Leiter Jakabját: Prester (!) Jánost, aki nem más, mint a középiskola V. osztályában jól ismert János pap. Az átültetéshez tartozott volna néhány hasonlat megváltoztatása. A boldog nyugati államokban, hiszem, mindenki beszél a karburátorokról és sebességmérőkről, nálunk nem kell 7*